Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

IV. Somogy a török hódoltság idején (1526—1686)

nagy, mint Kanizsa s hosszúkás, négyszög alakban fekszik. Egész építkezésének az alapján nagy fagerendák vannak s körös körül tömésfalakkal övezett palánka. Belső vára azonban nagyon erős, háromszáz deszkazsindelyes tetejű, kert nélküli szűk háza van. Szulejmánn khán dsámija, hadiszertára, élelmiszer raktára, keletre nyíló vaskapuja s előtte felvonó hídja és tornya van. Külvárosa: Egy tágas síkon a Kapós folyó mocsarai közé épült hosszúkás négyszögű külváros. Palánkfalának szélességét teljes ötven lépésnek találtam. Ez iszkenderi (Iszkender-sándori: a keletiek Nagy Sándor (Iszkender) emlékét és nevét tartják a hatalom és erő kifejezőjének) vár minden oldalán nagy bástyák és minden szöglet könyökénél lőrések vannak. Ezt a várat hét király ostromolta, de nem tudták elfoglalni s megtörve, vesztesen távoztak. Kapui előtt, az árok fölött levő hidjai csigákon járnak. E városban van a Khunkjár dsámi és más egy-két dsámi. Van két medreszeje, hat elemi iskolája, két helyen kolostora s mintegy ötven boltja. Három izlám városrésze van, a többi keresztény. Utcái deszkaburkolatúak éppúgy, mint Kanizsán, mert süppedékes hely. Vize és levegője nagyon kellemes. Szép arcú és egészséges népe van.« »Magyarorszagi utazásai«-nak VI. kötetében találjuk Szigetvár, Papofcsa (Babócsa) és Berzence várleírásait. E részből a közismert szigetvári vár leírásának közlésétől eltekintettünk - Szigetvár 1950-től közigazgatásilag már nem tartozik Somogy megyéhez - helyette, a kevésbé ismert babócsai vár leírását közöljük kötetünkben. IV. Babócsa (Popofcsa) vára »Epitoje Zirinszki Miklós bán. Mikor Szulejmán szultán khán Szigetvár előtt elhunyt, Szokolli vezír okos rendeletére Musztafa pasa ötödik vezír és testvére Semszi pasa a rumili ejálettel Babócsát ostrom alá fogták, s mivel az ellenség azon éjjel a várból megfutott, a 974. év Száfár hó 29-ik napján (1566. szept. 15.) a várba bementek s annak felszerelését kellőkép átnézvén, elegendő számú katonát helyeztek bele. Az ellenség utóbb e várat visszafoglalta, míg végre III. Mohamed szultán khán idejében az 1009. esztendőben (1600) Ibrahim pasa főszerdár az ellenség kezéből megszabadította és rendezetté tette. Az 1074. évben (1664) Zerin-oglu e várat ismét elfoglalta, ámde amikor az ellenség meghallotta, hogy Köprülüzáde Fázil Ahmed pasa nagyvezir Kanizsa várának segítségére érkezik, a várat, melyben öt hónapig lakott, felgyújtotta, ágyúit és hadi felszerelését pedig elvitte és Jeni kálába (Újvár) helyezte el. Csupán a magas dombon levő téglaépítkezésű belső vár maradt meg a maga állapotában. III. Mohamed szultán összeírása szerint a kanizsai ejáletben vojvodaság és szigetvári járásnak helynöksége. A várparancsnoknak és háromszáz katonájának bűnét a nagyvezir megbocsátotta s amiatt, hogy a várat az ellenségnek átadták, csak a parancsnokot és a hét agát tette le hivatalukból s őket örökre száműzték. E vár körülete tó és mocsár; mielőtt az ellenség felégette volna, igen erős vár volt. Csak egy dsámija, egy fogadója, egy fürdője nem égett el, mivel azok téglából voltak. Az épületekből a lángoló tűz az egekig felcsapott. E vár kijavítására három pasa és tízezer rája rendeltetett ki s helyreállításán igen szorgoskodtak.« Forrás: Karácson I.: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660 — 1664. Bp. 1904. II. és IV. kötet.