Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

IV. Somogy a török hódoltság idején (1526—1686)

i: MIHALD »Pathy Antal, Pathy Kálmán, Tóth Pál, Imreh Balázs, Tóth Pál, Pozto György özvegye. Ebben a faluban ezek lennének a jobbágyok, ez idő szerint azonban az erdőkben és a szőlők közt laknak. Azt mondják: ők bizony semmit sem tudnak a jobbágytelkek elrendeléséről, viszont a régi lajstrom adatai szerint ebben a faluban 54 jobbágytelek volt. (Értsd: 54 negyedtelek) Ezenkívül azt is elmondották, hogy egykor minden negyedtelekhez 12 hold szántóföld tartozott. Arról is beszéltek, hogy minden egyes telekhez volt még két kaszásnyi rétjük is. Mindezen felül meglehetősen jó volt a legelőterületük is. Makktermő erdejük bőségesen van. Adózásuk: Szent György napján (ápr. 24.) kötelesek fizetni minden negyedtelek után 25 dénárt. Az uradalmi tisztnek minden negyedtelek után évente fizetnek 4 dénárt. Szent Mihály napján (szept. 29.) is kötelesek fizetni az uraságnak 25 dénárt. Később azonban - a (majorsági) szőlők megművelése fejében - elengedték nekik a Szent György napi adót. Egykor a hízott ökör helyett együttesen fizettek pénzbeli megváltásként 4 Ft-ot. (Az eredetiben »v.4« áll, ami a »denarios Viennenses 4« feloldásnak felelne meg. Az összefüggésekből azonban - pl. a hízott sertés megváltási díja 1 Ft világos, hogy itt a »v« nem más, mint elírás a szokásos »fl« rövidítés helyett. - A ford.) Ezt azonban a nádor úr - azt követően, hogy a török elpusztította a falut - elengedte nekik. Ugyancsak régebben a hízott sertés megváltásaképpen 1 Ft-ot fizettek; később azonban, a nádor úr idejében - de akkor, amikor még nem pusztította el falujukat a török - a sertést természetben szolgáltatták be az úrnak; végül pedig a nádorné úrasszony, a nádor úr halála után - megszánva nyomorúságukat - ezt is elengedte nekik. További szolgáltatásaik minden negyedtelek után: 5 csirke, egy icce vaj, egy sajt. Ezenkívül minden négy negyedtelek együttesen ad egy libát. Hasonlóképpen minden négy negyedtelek együttesen ad az uradalmi tisztnek karácsony ünnepén egy köblös zabot és egy kappant. Húsvét ünnepén minden két negyedtelek együttesen ad öt tojást és egy kenyeret. A hegyvám: Minden egész szőlő után a kanizsai várbirtok urának 6 köblös bort adnak. Minden köblösben 16 pint foglaltatik. Az ajándékok: E falu lakosai ajándékokat nem kötelesek szolgáltatni. A szőlőhegyükön azonban van öt idegen falubeli szőlősgazda; ezek minden egyes egész szőlő után kötelesek a fent említett 6 köblös boron felül egy kappant és 4 darab parázson sült kenyeret is aadni. (Az eredetiben szereplő »fumoly«-nak az egykorú magyar szóhasználatban a »fumoly« szó felel meg. Értelmezése vitatott, legvalószínűbb a fenti kifejezés. - A ford.) Régen a hegyvám kitett kettő híján 450 köblöst is ( = 448 köblös); most azonban - amint azt az esküdtek vallják - alig megy fel 100 és 71 ( = 171) köblösre és 4 pintre. Hasonlóképpen régen e falu jobbágyai a gabonatermésükből is megadták a várbirtok urának a kilencedet; később azonban a nádor úr a szántási munka miatt - ami viszont azelőtt nem volt kötelességük - elengedte nekik ezt a kilencedet.« II. CHYCHO (CSICSÓ) »E falut a törökök most egészen elpusztították, s azt sem engedték meg, hogy a falubeliek itt újra építkezhessenek. Azok a jobbágyok, akik ebben a szörnyű bajban életben maradtak, most Iharos faluban laknak. Ezek név szerint: Bodocz István bíró. Lantos János, Vincze András, Beke Máté zsellér, Bodocz Pál és Sebestyén, Zabo Pál, Weres Orbán, Feyes Máté, Markos Kálmán, Feyes Gergely, Kowacz Pál, Orbán Márk