Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

IV. Somogy a török hódoltság idején (1526—1686)

SOMOGY A TÖRÖK HÓDOLTSÁG IDEJÉN (1526—1686.) A megye történetében igen jelentős korszak volt a török megszállás másfél százada. Az alább közölt dokumentumok élénk fényt vetnek a Szigetvár elestét követő pusztulások méreteire, a jobbágyok vállaira nehezedő súlyos adózási és földesúri terhekre, az oszmán-török uralom berendezkedéseire, a megye várainak elfoglalására s végül a vármegye önálló létének a megszüntetésére, a hódoltság alóli felszabadítására. Természetszerűleg a fejezet elején helyet foglaló dokumentumok a Dózsa-féle parasztháború után kibontakozó második jobbágyság korára is utalnak, jól példázva a földesuraknak még a török torkában is mohón jelentkező jobbágynyúzó magatartását azokban az évtizedekben, amikor a török még nem hódította meg az egész Somogyot, de be-betört területére és pusztította azt. 28. 1531. Véssey Mihály levele Nadasdy Tamáshoz Az 1531. augusztus 17-én kelt levelet Berzence várából írta Véssey Mihály porkoláb Nadasdy Tamás királyi tanácsosnak, a későbbi horvát bánnak, ill. nádornak. Saját kezűleg írt levelében arra kérte nagyhatalmú urát, legyen segítségére, hogy megtorolhassa Tahy Jánoson mindazt a jogtalanságot, amelyet az rajta elkövetett. Keltezése tekintetében tudnunk kell, hogy nálunk 1526-ig, de még az után is, a napi keltet az egyház különböző ünnepeihez igazodva határozták meg. Véssey Nagyboldogasszony napja (augusztus 15-e) után következő csütörtökön, augusztus 17-én írta zárt formában, saját pecsétjével, amelynek maradványai a levélen ma is láthatók, lezárva küldte el levelét. „írom zolgalathomat mynth en keghyelmes wramnak, ennek elewthe nem wala kynek az en Nagh bozwssagomath megh mondanom ees megh panazolnom, ymar az wrysthen