Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)
c. AZ ELLENFORRADALOM KORSZAKA (1919-1944) A Központi Munkástanács 1919. augusztus 1-én tartott ülésén a Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság Kormányzótanácsának bejelentette lemondását, és megválasztotta az új kormányt. Pár nappal később, augusztus 7-én már Habsburg József »nevezte ki« az átmeneti kormányt, minden tárca élére a rangban legidősebb minisztériumi tisztviselőt állítva. Az egymást váltó ellenforradalmi kormányok semmiféle fegyveres hatalommal nem rendelkeztek, így a tényleges belső hatalom a fővezérség: Horthyék kezében összpontosult. Az ellenforradalmi jogrend helyreállításában jelentős szerepet játszottak a kormánybiztosok. Somogyot is a kormánybiztosok háromszoros védőövezete vette körül (a megyei, a kerületi és a dunántúli kormánybiztosság), és mindezek tetejébe közelében tudhatta a Siófokon állomásozó nemzeti hadsereg-fővezérséget is. A kormánybiztosi hatás- és hatókör külső övezetén Dunántúl kormánybiztosaként őrgróf Pallavicini György mosdósi 1355 holdas földbirtokos állott. Siófokon, majd Székesfehérváron székelve. A középső övezeten, a belső gyűrűn — Somogy—Tolna —Baranya kerületi kormánybiztosaként — Gaál Gaszton balatonbogiári 1809 holdas földbirtokos végezte keménykezű munkáját Kaposvár székhellyel. A legbelső gyűrűn, illetve hatalmi övezeten az a pár száz holdas Svastics Nándor megyei kormánybiztos helyezkedett el, aki, mint mondották róla: »a megye agrártársadalmának és törzsökös régi jó táblabíró családjának jeles és nagyértékű leszármazottja, akinek kiváló érzéke volt a rendcsinálás és jogfolytonosság terén a történelmi tradíciók érvényesítéséhez.« Hogy a nagybirtokos társadalom milyen jelentős társadalmi, gazdasági és politikai bázisát képezte a megye ellenforradalmi rendszerének, az kiviláglott azokból a népellenes kormánybiztosi rendeletekből is, amelyek elsőként láttak napvilágot az országban, s amelyeknek kiadása előtt — minden egyes alkalommal — tanácskozásra hívták össze a megye birtokosait. így járt el maga Svastics Nándor is, de így hívta Gaál Gaszton kerületi kormánybiztos is össze 1919. október 9-ére, készülő rendeletének kihirdetése előtt a kaposi megyeházára »egyöntetu alapelvek szerinti megbeszélésre« három megye alispánját, gazdasági egyesületeinek elnökét, két-két tagját s gazdasági felügyelőjét. így aligha csodálkozhatunk azon, hogy már szeptember 2-án megjelenhetett a megyében a 2860-as kormánybiztosi rendelet, amelyben Svastics az országos rendeleteket megelőzve, a gazdasági cselédek bérét és fizetését szabályozta, és a kérdés