Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

Legújabban Magyar Kálmán tett kísérletet a somogyi besenyőkről való ismereteink kibővítésére, nem is annyira új adatok, mint inkább érdekes feltételezések alapján: ilyen például a Szent György patrocinium összekapcsolása a Besenyő és Berény településnevekkel, illetve az e településeken lakó ilyen nevű népelemekkel. A régészetileg is megfogható középkori települések egy részének — köztük Besenyő nevűeknek is — az azonosítását pedig Müller Róbert végezte el. Az alábbiakban a hivatkozott munkák, valamint saját kutatásaink alapján teszünk kísérletet a besenyők Somogyban való megtelepedésének az összefoglalására, amely összefoglalás több okból is célszerűnek látszik: részint, mert a viszonylag rövid kutatómunka is számos új okleveles adatot tárt fel, részint pedig, mert Györffy György éppen Somogyban nem mutatott ki besenyő törzs- és nemzetségnevekből, illetve besenyő közszókból keletkezett földrajzi neveket — holott számos ilyen van. Azokat a település- és egyéb neveket, amelyek a besenyő néppel kapcsolatba hozhatók, a Györffy által javasolt rendszer szerint .csoportosítjuk. A.) A „besenyő" népnévből származó településnevek 1. Rinyabesenyő nevének első ismert okleveles említései (1091: Pincinaticorum villa, 1193: villa Bissenorum) egyúttal arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy a népnevet viselő településeken valóban az illető nép fiai laktak. Az 1193-ban kelt oklevélből (III. Béla király adománylevele a johanniták számára) azt is mutatja, hogy Rinyabesenyő határa jóval nagyobb volt a mostaninál: közvetlenül érintkezett Szulok határával, tehát Homokszentgyörgy tulajdonképpen e település területéből vált ki. 2. Besenyő birtok Balatonberény és Balatonszentgyörgy között: ennek az elpusztásodott falunak az emlékét több határjárás (1298, 1504) is megőrizte. Határos volt Alsó- és Felsőbattyánnal és út vezetett ide Berényből. A gordovai Fáncsy család birtokolta. 3. Besenyő birtok „iuxta Balatinum" Fonyódtól északkeletre; egy részének a türjei prépostság volt a földesura. Előfordul Besenyőszentgyörgy néven is (1522). 4. Besenyőszentgyörgy valószínűleg azonos a Bézseny melletti Szentgyörgy pusztával; Müller Róbert e pusztától nyugatra találta meg egy középkori település templomának és temetőjének a nyomait. 5. Bézseny neve a XII. század első harmadától kezdve szerepel oklevelekben, legtöbbször Besen vagy Besenyew alakban. Elképzelhető, hogy úgy vált ki korábban nagyobb határából Besenyőszentgyörgy, amint azt Rinyabesenyő és Homokszentgyörgy esetében láttuk. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a 2—5. szám alatt szereplő településekre vonatkozó okleveles adatok megnyugtató szétválasztása még nem történt meg, ezért az adatok közül csak a biztosakra hivatkozhatunk. 6. Besenye nevű település volt Nagybajom határában is; ennek létezését földrajzi neveken kívül Besenyő Gergely alább közlendő oklevele bizonyítja. 7. Besenyőpuszta ma is élő földrajzi név Kőröshegy és Endréd határában. Bár okleveles adataink egyelőre nincsenek rá, bizonyosan középkori település volt és talán kapcsolatba hozható a környéken való kiterjedt besenyő szőlőbirtokossággal.