Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

8. Büssii ma is létező helység; legkorábbi említése 1289-ből való. Nevéről Kálmán Béla bizonyította be meggyőzően, hogy a „besenyő" népnév rövidített változatából — besse — keletkezett. 9. Besenyőszentmárton egyelőre meggyőzően nem azonosítható középkori település. Egy 1362-ben kibocsátott oklevél szerint út vezetett innét Babolcha és Cheh (= Kálmáncsa?) falvakba, továbbá területéhez tartozott a Gyócs (Goolch) nevű föld; birtokosa, Beseneu Zenthmartun-i János fia Péter kadarkúti jobbágyok gyócsi hatalmaskodása miatt emel panaszt 1358-ban. Mindezek alapján azonos lehetne Rinyabesenyővel is, ám ott nem tudunk Szent Márton tiszteletére szentelt egyházról. Ilyen titulusa templom volt azonban például a közeli Kutason. Gyócs földrajzi név jelenleg is él Csökölyben, a csökölyi templom pedig ugyancsak Szent Márton titulusú (s ez a Gyócs sincs messzebb Kadarkúttól, mint a másik). A Szentmárton nevű településekkel (Szilvásszentmárton, Felsőszentmárton, Gödreszentmárton) és pusztákkal (Kaposkeresztúr és Almamellék környékén) való azonosítást a Gyócs helynév teszi lehetetlenné. B. ) A „besenyő" népnév középkori földrajzi nevekben 1. Besenyőaszó 1265-ben Patca, Szilvásszentmárton és Ellyevölgy települések határjárásában szerepel, mint a megjárt határ egy pontja. A Gige melletti Öllye pusztától délre feküdt. 2. Besenyőuta 1279-ben szerepel a hódoltság idején elpusztult Ecse falu határjárásában; ez az Ecse Kaposvár, Taszár és Orci között feküdt. 3. Besenyőmái nevét egy 1229-ben kelt oklevél említi; eszerint a mai Szóládhoz tartozó Szóládszentmiklós faluban egy olyan hely, amely alkalmas szőlőnek és szántónak. C. ) Besenyő emberek származási helyei és régi birtokai A magyar okleveles gyakorlatban korán elterjedtek a származási hely szerint megkülönböztető személynevek. Mármost azokról a falvakról, amelyekkel mint besenyő emberek származási helyeivel találkozunk, joggal feltételezhetjük, hogy a besenyő népelem jelen volt bennük. Ilyen falvak megyénkben a következőek: 1. Nezde puszta — a középkorban falu — Szólád mellett, amely 1385-ben Besenyő Mátyás előneveként, vagyis származási helyeként szerepel. 2. Lyaba szintén egy elpusztult középkori település Endrédtől délkeletre. Egy 1295-ben kelt oklevél szerint Bessenyő Benedek származási helye, akinek özvegye, Gyöngy /Gungh/ asszony egy Berkiben lévő szőlőt ad el. 3. Bere ugyancsak egy elpusztult középkori település Endréd környékén. A besenyők régi birtoka: 1337-ben örökli Besenyő Gergely anyai nagyapjától, Kaydan fia Bodontól egy másik birtokkal együtt, amely a „besenyők közötti Szentmártonban" fekszik. Ez utóbbit Györffy a Tolna megyei Szeredszentmártonnal azonosítja, ám a fentebb elmondottak alapján feltételezhetjük, hogy a somogyi Besenyőszentmártonról van szó. Ahol ugyanis ezt az utóbbi települést lokalizáltuk — tehát a Rinyabesenyő — Kutas — Csököly háromszögben —, ott előfordul egy Gajdán földrajzi név, amely föltehetően a volt birtokos besenyő Kaydan nevéből származik. 4. Geszti, e ma is meglévő település régi birtokosa Besenyő Péter; az ő magvaszakadtával száll másokra ez a helység 1411-ben.