Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

»...A lefolyt évnegyedben a marcali járásban kettő s a nagyatádi járásban két magzatelhajtás s egy gyermekölés tettese tartóztatott le és jelentetett be a királyi ügyészséghez. A csurgói járásban ugyancsak két esetben rendeltetett el a nyomozás, míg a barcsi járásban négy esetben levezetett nyomozás a bűn elkövetésénél teljes bizonyítékot nem szolgáltatott ugyan, de a feljelentést tevő bába megjutalmazása útján tudtam példát szolgáltatni s a többi bábát fokozott éberségre és kötelességteljesítésre buzdítani, mert éppen e járásból arról szereztem tudomást, hogy a rövid házasság alatt ismételten szülő anyát Darány községben a lakosság günyolóáásának és megrovásának teszi tárgyává, okolván különösen a község bábáját, aki az előző szülés után nem gondoskodott róla, hogy az újabb születés lehetetlenné tétessék. « Források: Kgy. jkv. 1908. máj. 4. Széchenyi Imre: Az egyke. Bp. 1906. 221. 1908. január 12. Bizalmas főispáni jelentés a belügyminiszterhez a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületének kaposvári alakuló üléséről Az 1905-ös nyílt forradalami mozgalmak leverése és a menekülő forradalmak lezajlása után szükségképpen megerősödtek hazánkban — főképp a Dunántúlon, s itt elsőrenden Somogyban — azok a reformista irányzatok, amelyeknek az a jobb módú parasztság volt a bázisa, amely mind az ideig nem érezte létében fenyegetve magát, az 1905-ös esztendő eseményei azonban az ő szemét is kinyitották. A polgárosodni akaró, de abban politikailag gátolt parasztpolgárság Felső Szabó István (Nagyatádi) vezetésével a szervezkedés útjára lépett. E szervezkedés indította útjára — mint ismeretes — a későbbi kisgazdapárt keretében a hazai parasztmozgalmaknak mind az »agrárszocializmustól«, mind pedig az Achim András féle mozgalomtól, egyben az agrárproletariátus útjától is eltérő, mindazonáltal nagy tömegeket megmozgató, s főként a vagyonosabb parasztság rétegeire támaszkodó mozgalom dunántúli irányzatát. Az alábbi főispáni jelentés igyekezett elbagatellizálni az Egyesület megalakulását: »A 61601/V. a. 1908. sz. rendeletre van szerencsém véleményes jelentésemet a leküldött iratok visszaküldése mellett a következőkben megtenni: Az illető földmíves polgárok, kik az alakuló gyűlést 1908. január 12-én Kaposvárott megtartották, úgy azokat is, kiknek nevei az ahhoz csatolt belépő nyilatkozatban szerepelnek, legnagyobb részt személyesen jól ismerem. Köztük mintegy 43-an a vármegyei törvényhatósági bizottság választott tagjai, továbbá községi bírák és elöljárók. Kétségtelen, hogy nevezettek a földmíves kisgazdák legtekintélyesebb egyéneiből kerültek ki. Az egész mozgalom kezdeményezője és lelke SZABÓ ISTVÁN csokonyai lakos, egyesületi elnök, ki nagyon figyelemreméltó szónoki tehetséggel van megáldva, tevékeny ember, sokat szerepel és különösen a napilapokból szedett témákkal és ismeretekkel igyekszik társain hatást gyakorolni. Szabó István