Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

tisztességes ember, felszólalásai ügyesek, de átérezni belőlük, hogy erősen azon tendenciák felé hajlik, melyeket a nagyobb birtokosok ellen szoktak felhozni. Folyton a terhek arányos megosztását, a progresszív adózást, az erős és gyenge osztály (gazdag és szegényebb) közti ellentétek kiegyenlítését hangoztatja és különösen a kisebb földmíves gazdáknak a közügyekben és közéletben minél nagyobb érvényesüléséhez akar erős propagandát csinálni. Majdnem minden felszólalását és nyilvános szereplését alábbi kijelentéssel kívánja nyomatékossá tenni: »Mi kisgazdák szívesen megyünk az urakkal, a szocialistákat gyűlöljük, hazafias magyar polgárok vagyunk, de tudjuk azt is, hogy mi vagyunk óriási többségben, és a népakaratnak előbb-utóbb győzni kell, azért is jöjjenek velünk az urak karöltve, mert ha a nép azt látja, hogy jogos követelései nem teljesülnek, úgy ne csodálkozzanak majd azon, ha a szocialisták karjai közé veti magát.« Az egyesület megalakítását nevezett Szabó István kezdeményezte, kinek magaviseletén meglátszik, hogy fejébe ment az ügyes szónoki tehetsége által szerzett szereplés és dicsőség. Megengedem, hogy pláne eleinte, teljesen hazafias és jóhiszemű keretek közt fog működése mozogni, de nincs kizárva, hogy különösen a földműves szociális kérdésekben a szélsőségek felé is fog hajlani. Amint én az itteni népet ismerem, nem hiszem, hogy az egyesület prosperálni fogna, nem hiszem, hogy erőteljesebb akciót fejtene ki, nem hiszem, hogy abból valami állandó veszedelmes paraszt-párt alakulna, ami azonban nem zárja ki, hogy egyes alkalmakkor, különösen választásoknál ne érvényesülhessen különösen, ha valami ügyes ember saját céljaira kihasználni tudja. Nem bevallott, de kétségtelenül első teendője lesz ezen egyesületnek, jobban a vezetőknek, hogy a vármegyei közgyűléseken szerepeljenek, ott indítványokat tegyenek, egyes őket érdeklő kérdésekben kedvező határozatokat kieszközöljenek. Erre számítanak, miután közel 100 földmíves törvényhatósági bizottsági tag van, és erre vall az alapszabályuk 10 §-a is, melyben gyűléseiket a megyei közgyűlések előtti napokon kívánják tartani. Arra kérni Kegyelmes Uramat, hogy az egyesület létesítését megakadályozni kegyeskedjék, nem találok elegendő törvényes támpontot, a-gyülekezési szabadságba az egyesület szabályaiban letett célok megvalósítása nem ütközik, a közérdeket úgy, amint contemplálva van, nem sérti. Azt hiszem az egész egyesület — ha létre is jön — nem soká fog fent állani és nem sok hatása lesz. Amint az itteni népet ismerem, az még filléreket sem fizet holmi egyesületbe, melyből kézzelfogható haszna nincs, de nem is szívesen utazgat a maga költségén. Vármegyei közgyűlési szereplésre alkalmas lehet az egyesület megalakítása, mert a gyűlésekre szívesen bejönnek, így a tömörülést egyesület nélkül is eszközölhetik. Veszedelmesnek ezt sem tartom, legföllebb néhány közismert indítvány propagálása, esetleg némely községi helyi ügy nekik kedvező elintézése lehet az eredmény.« (1908. jun. 29.) Forrás: Főispáni iratok 85 eln./1908. sz. Az alakulás jegyzőkönyvét az Egyesület a Somogyi Hírlap 1908. jan. 15-i számának »Nyiltter« rovatában tette közzé. Irodalom Király István: Nagyatádi Szabó István és pártja az első világháború előtt. MTA Dunántúli Tudományos Intézetének »Ertekezesek 1964-65.« Bp. 1966.