Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

nyomorral küzdenek, bár józan életű emberek. Elhatároztuk, hogyha hétfőig követelésünket meg nem kapjuk, szükségműhelyeket állítunk föl. A nagyközönség közül már számosan megígérték azt, hogy ezen mozgalmunkat úgy anyagilag, mint erkölcsileg támogatni fogják. Tisztelettel: A sztrájkoló szabómunkásság.« Forrás: Somogyvármegye. 1905. szept. 30. sz. 215. 1906. márc. 1. Egy somogyi földbirtokos az aratósztrájkokról Gróf Hoyos Miksa németladi 2040 holdas földbirtokos 1906. febr. 1-én előadást tartott az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben. Előadásában — többek között — azt mondotta, hogy a jótermésű esztendőben az aratósztrájkok váratlanul érték a földbirtokosokat. Az előadó — bár maga is nagybirtokos volt — kénytelen volt a birtokosok és a bérlők felelősségét és mulasztásait szóvátenni. Részleteket idézünk az előadásból az egyik helyi lap hasábjairól: »Jozan ésszel ezt megmagyarázni nem lehet, hogy éppen akkor, amikor nagy termés előtt áll az arató, mikor jó keresetre tehetne szert, hogy éppen akkor megtagadja a munkát, de úgy vélem, hogy éppen az, hogy ezt józan ésszel megmagyarázni nem lehet, mutatja, hogy ez az egész mozgalom izgatáson alapszik. « »Ismetlem, saját füleimmel hallottam a következő kijelentéseket: »Mert nincsen törvény, most már azt csinálhatjuk, amit akarunk!«, vagy »A király sem tartja be esküjét, hát miért tartsuk mi be szerződésünket.« »A sztrájk kétféle volt: az állandó alkalmazott vagy cselédsztrájk és az aratók sztrájkja. Cselédsztrájk 24, aratósztrájk 90 helyen volt«... »Tisztelt Szakosztály! A papiros türelmes, azon ki lehet mutatni, hogy a cselédnek ennyi gabonája van, ennyi négyszögöl rétje, ennyi tengeri földje, ennyi legelője, mit ér mindez, ha a gabona minősége rossz, a rét rossz, a tengeri föld kiélt és a legelő olyan, hogy azon a marha bömbölve éppen csak járhat reggeltől estig és füvet nem találván, éhen jön haza«...» Vannak azután gazdaságok, többnyire bérgazdaságok, ahol a cseléd csak eszközszámba megy, a jelszó ez: minél olcsóbban a cseléáet a végsőkig kihasznalni«... »En azt hiszem, hogy a hiba ott van, hogy egyes gazdaságokban az aratók az aratással kiaáott részes földek után teljesítendő ingyen napszámokkal annyira túl voltak terhelve s kihasználva, hogy nem tudtak kijönni. « Forrás: Somogyi Gazda 1906. márc. 1.