Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

1905-1906. Somogy megye »nemzeti« ellenállása Az 1905-ös választások, megbuktatva a szabadelvű pártot, az ellenzéki pártszövetség (a koalíció) jelentős győzelmét eredményezték. Ferenc József azonban nem a koalíciós pártokat bízta meg kormányalakítással, hanem az ún. darabont-kormánnyal akart a parlamenten kívül kormányozni. Erre a koalíció »nemzeti« ellenállást hirdetett az országban s a vármegyéket használta fel arra, hogy a Fejérváry kormány rendelkezéseit szabotálja, tagadja meg az adófizetést, ne állítson újoncot és igyekezzék meggátolni a »darabont« főispánok beiktatását stb. A megyék, köztük Somogy is, — amint az alábbi dokumentumokból is kitetszik — mind ennek hangzatos és hazafias frázisokkal, s nagy hűhóval eleget is tettek. A kormányzati válság azonban csakhamar súlyos belpolitikai válsággá mélyült, amikor a falvak és a városok tömegei hatalmas méretű bérharcaikkal cselekvő módon avatkoztak a politikai küzdelmekbe. E mozgalmak segítették elő a demokratikus erők tömörülését, mind a munkásosztály, mind pedig a parasztság ezekben az esztendőkben vált országos súlyú politikai tényezővé. Bár a hazafias frázisok igen sokszor megzavarták a dolgozó nép tisztánlátását, hiszen a koalíció nemegyszer politikai ütőkártyaként akarta felhasználni az elharapózó sztrájkmozgalmakat is saját céljainak az elérésére. Az uralkodó osztályok kormányzati válságának éppen az volt a legnagyobb ellentmondása, hogy 48-as alapon akartak hatvanhetes politikát folytatni, lényegében azonban, amikor a koalíció uralomra jutott sem történt érdemi változás, hiszen osztálytartalmának a hatvanhetesekéhez képest azonos volta folytán maga sem csinált semmi mást, csak folytatta azt, amit elődei csináltak. Jól írta a néppel szembenálló »nemzeti« politikáról a helyi SOMOGY VARMEGYE: »A nemzeti kormány hivatalos nemzete nem a nép, hanem az ezer holdasok. « Somogy vármegye 1905. júl. 12-én lépett az alkotmányvédő vármegyék sorába és kezdte meg »nemzeti« ellenállását. Ekkor mondta ki a törvényhatósági bizottság, hogy: »1. Minden oly kormányzat ellen, mely alkotmányellenes, tehát a jelenlegi kormány ellen is, mely kész az országgyűlés kifejezett akarata és bizalmatlansága ellenére is kormányozni, az ország közvagyona és jövedelmei felett a képviselőház egyenes tiltakozása ellenére, tehát törvénytelenül rendelkezni — a vármegye törvényhatósági bizottsága ezennel ünnepélyesen tiltakozik, a jelen kormányt nem csak nem támogatja, hanem iránta a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik. 2. Elvárja és megköveteli a vármegye összes tisztviselőitől és a vármegyébe kebelezett községek és városok elöljáróságaitól — így az alábbiakat egyenesen meg is tiltja —, hogy a kormánynak a törvényhozás által meg nem szavazott adók behajtására, beszedésére és beszolgáltatására, vagy a törvényhozás által meg nem szavazott újoncok előállítására vonatkozó rendeleteit akár közvetlenül, akár a főispán vagy bárki más útján intéztetnek hozzájuk — végre nem hajtják és annak végrehajtásában közre nem működnek.«