Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

kulturális központja épült ki hazánkban. A magyar és a francia kulturális érintkezések jelentős nyomai századokon keresztül Somogyvárhoz fűződtek. A somogyi bencés monostor a középkori magyar írásbeliségnek egyik legjelentősebb vidéki központja lett Tihannyal, Pannonhalmával, Győrrel és Veszprémmel együtt. A monostor jellege francia lehetett, ha minden egyes tagja nem is volt az, hiszen a lelkészi teendők ellátását és a hiteleshely vezetését minden bizonnyal magyarok végezték. Imre király már csak magyar apátot fogadott el a konvent számára, amikor Somogyvár véglegesen híteleshellyé lett: a magyar hiteshelyek századában: a XII-XIII. században. Hogy melyik évben lett azzá, azt nem tudjuk, de azt igen, hogy 1224 januárjában már az volt. A francia anyaapátság és Somogyvár között az alá-és fölérendeltségi viszony a XIV. század végén kezdett megszűnni. Hiába kérte 1417-ben a fláviavölgyi apátság Zsigmondtól a fiók és anyaapátság között megszakadt összetartozás visszaállítását, ez a viszony többé helyre nem állott. Egy század múlva: 1538-ban maga a saintgillesi apátság is megszűnt bencés monostor lenni, lényegében ez idő tájt oszolhatott fel vagy pusztulhatott el maga Somogyvár is. A pusztulás időpontját Széchenyi Imre 1535-re teszi, Rupp Jakab is a Mohács utáni esztendőkben emlegeti a törökök általi elpusztítását. Füssy Tamás szerint — a Véssey család tulajdonában levő két somogyvári konventi kiadványra való hivatkozással— 1539-ben még fennállott, működését azonban már nem lehet nyomon követni. Irodalom: Kumorovitz L. Bernát: A középkori magyar»magánjogi« írásbeliség első korszakai./ XI-XII. sz./Századok, 1963. 1. szám. Füssy Tamás: A zalavári apátság története. Bp. 1902.56. o. Füssy Tamás: A Szent Egyedről nevezett somogyvári bencés apátság történetéhez. Katholikus Szemle. 1902. 56-59.0. Pauler Gyula: Horvát-Dalmátország elfoglalásáról. Századok 1888. évf. 212. o. Baumgarten Ferenc: A Szent Egyedről nevezett somogyvári bencés apátság történetéhez. Kath. Szemle 1902. évf. 50-59,116-133. o. Baumgarten Ferenc: A saint-gillesi apátság összeköttetései Magyarországgal. Századok, 1906. évf. 389-411.0. Dercsényi Dezső: A somogyvári Szent Egyed apátság története. Bp. 1934. Entz Géza-Gerő László: A Balaton-környék műemlékei. Bp. 1958. Reiszig Ede: a) Somogy vármegye története, b) Somogy vármegye községei. Csánki Dezső szerk. Somogy vármegye. Bp. é. n. Széchenyi Imre gr. : a) A somogyvári Kupavár, illetőleg a szentegyedi apátság történeti vázlata, b) Somogy megye monográfiája. Bp. 1892. Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Bp. 1939. Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története.I-III. Pest 1870-76. Rómer Flóris: A tatárjárás előtti falazott várakról. Archaeologiai Értesítő 1877. évf. Békefi Rémig: A Balaton-környék egyházai és várai a középkorban Bp. 1917. 12. A somogyvári hiteleshely A pusztulás szomorú sorsa jutott osztályrészül az egyetlen Somogy megyei hiteleshelyi levéltárnak is, amely még a XVI. század első felében gyakorolhatta