Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

»Kaposvarott, ahol — amint azonnal jelentettük — legújabban egy Általános Munkásegylet alakult, melynek vezetői: Erben Ferenc elnök, Neuwirth Márkus helyettes elnök és Geiringer A. jegyző. Az egyesület alapítója Holländer Jakab szabómunkás párttagtársunk, aki rövid idővel azelőtt itt Pesten agitátorként működött és az itteni munkásoknál jó emlékezetet hagyott hátra magáról.« Az eredeti német szöveg így hangzott: »Allerlei. In Kaposvár, wo sich — wie wir bereits gemeldet haben — jüngst ein »Allgemeiner Arbeiterverein« gebildet hat, fungiren: Franz Erben als erster Obmann, Markus Neuwirth als zweiter Obmann, A. Geiringer als Schriftführer. Gründer dieses Vereins ist unser Parteigenosse Schneiderarbeiter Jakob Holländer, der noch vor kurzer Zeit hier in Pest als Agitator wirkte und bei den hiesigen Arbeitern in guter Erinnerung steht.« 183. 1870,1873. Az első kaposvári sztrájkok Alighogy megalakult a Kaposvári Altalános Munkásegylet, tevékenysége következtében a helyi sajtó csakhamar közölhette az első kaposvári munkássztrájkok híreit. Az 1873-as tavaszi tudósításon érezhető a Kommunista Kiáltvány kifejezéseinek és képeinek a hatása. Bár ekkor még nem volt Kaposvárott gyáripar, a mesterek kizsákmányolása azonban nem kevésbé volt súlyos az iparos legények irányában, mint — másutt — agyáriparban. »Tekintetes Szerkesztő Úr! Kaposvárott sem újság már a strike. Egy Lassalle-imádó mesterlegény idevetődik, gyűléseket tart a korcsmákban legény társainak, s egyszer csak arra virradnak a mesteremberek, hogy senki sem dolgozik. Sajnos szabadság az, midőn a munka nincs ellenőrizve kellő törvények által: s egy a 14-15. határból átköltözött dologkerülő elszónokolja az egyéneket a műhelyből s az aránytalan bérkövetelés miatt munkaszünet áll be. Mint már említők a mészárosok is megtagadták a húsvágást, s habár a marhahúsnak fontja az augusztus 1-én tartott nagygyűlésnek 371. számú végzése folytán 18 kr-ra szállíttatott, — azt mondják a jó emberek: mi bizony bezárjuk a boltot, s 20 kr-on alól nem mérünk húst, így tettek, amint beszélték.« 1873 tavaszán már »Munkasmozgalom« címszó alatt tudósít a helyi sajtó: »A szabólegények mozognak Kaposvárott. A székváros egyik elsőrendű szabójánál egyszerre felmondták a szolgálatot munkásai. Azt mondták, hogy míg fizetésük emelve nem lesz, nem dolgoznak. Polgármester elé került az ügy, ki többet lezáratott, a kóterben fütyörésztek, kártyáztak, de azért nem dolgoztak mesterük nagy kárára. A munkásmozgalom vörös fonálként húzódik végig nemcsak a monarchia legbékésebb vidékein, hanem egész Európán, naponként nagyobb tért foglalva el, megrémítve az ipari, kereskedelmi világot, az egész társadalmat. Tíz-tizenkét szabólegényt ráncba szedni még nem volna valami nagy mesterség, ha a mindent aláásó izgatás nem volna hátterük, s e veszélyes akna felett százezrek nem járnák világszerte az őrültek táncát! Itt a legvégső idő, hogy a kormányok egyetértve intézkedjenek e milliók vagyonát, a közrendet fenyegető veszély felett, és pedig azon szellemben, mit a civilizáció és az emberi jogok sugallnak. A láva mindig tovább terjed, romboló hatását soha se kicsinyeljük.« Forrás: Újdonságok. Somogy, 1870. szeptember 6. Munkásmozgalom. Somogy 1873. április 29.