Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

ama nyílt leveleim után, melyekre Önök is hivatkoznak, az én elhatározásom iránt kétség már nem is fordulhat elé a Hazában. Minthogy azonban becses levelök ez elhatározásom megingatására van irányozva, úgy látszik nem volna felesleges mellőznöm a tartózkodást, melyet eddigi nyilatkozatomnál szabálynak tekintettem s egész nyíltsággal indokolnom, hogy miért nem tartom én sem szabadnak, sem tanácsosnak elhatározásomon változtatni. Fájdalom azonban ezt nem tehetem, mert nem tehetném anélkül, hogy Önöknek, kiknek nagy hálával tartozom, a gyanakodó hatalom részéről bajt okozzak.« A mandátumról való lemondás okának részletes kifejtése után így zárta levelét a nagy hazafi: »Nehogy a törvényhozásbani részvét alkotmányos jogának gyakorlatában kerületük huzamosabb hátramaradást szenvedjen, nem fogok késni az illető hivatalos helyre bejelenteni, hogy bár mennyire becsüljem is az irántam tanúsított bizalmat a kaposvári választó kerület országgyűlési képviseletét szintúgy el nem fogadom, mint amiként Szentes városáét el nem fogadtam. Engedjék reméllenem, hogy a kedvetlenség, mit e nyilatkozatom okozhat nem fogja irántam jó akaratukat s bizalmukat csökkenteni, arra pedig ösztönül fog szolgálni, hogy független hazafias meggyőződésüknek az új választásnál szintoly eréllyel érvényt szerezzenek, mint aminőnek megválasztásom körül tanúsításával a Nemzet elidegenít hetlen jogait, a Nemzet hálájára méltóan védelmezzék. Méltóztassanak engem jó akaratú emiékezetökben megtartani s fogadják szívesen tiszteletteljes üdvözletem mellett hálás köszönetem kijelentésének megújítását. Kelt Turinban Olaszországban Május 2-kán 1869. Kossuth Lajos.« Forrás: Szigethy család iratai 1869. Közli: Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Bp. 1925. 181. 1870. ápr. 26. Nyílt levél a somogyi népnevelésről 1870. febr. 7-én a Tankerületi Iskolatanács kaposvári ülésén nyilvánosan közzétette — pár héttel később a sajtó is — a megye tanfelügyelőjének az iskolalátogatások alkalmával szerzett tapasztalatait. A negatív jelenségek között az alábbi tapasztalatok szerepeltek: a) a rendetlen iskolábajárás, b) a szakképzetlen és hanyag tanítók munkája és rossz díjazása, c) az iskolaépületek alkalmatlansága, és rossz felszerelése és d) a felügyelet és ellenőrzés hiányossága. Elsőként a »Szigetvar vidéki tanító-egylet« gyöngyösmelléki választmányi ülése válaszolt nyílt levélben a tanfelügyelőnek. A közzétett dokumentumból a tanítók nézeteit csak akkor érthetjük meg lényegében, ha utalunk az iskolaszékekben helyetfoglaló földesúri képviseletre, a papokra és a módosabb parasztokra.