Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VI. Somogy az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején (1848—1849)

»Bizei, Kelevizi, Mesztegnyői, Nagybajomi helységek bíráinak kemény feleletet terhe alatt megparancsoltatik, hogy ezen sorok vételével dobot megveretvén, mindenik a maga helységébe tüstént közhírré tegye, hogy mindenki 18 évestől 60-ig, a kezénél lévő bárminő fegyverekkel ellátva folyó hó 28-ától kezdve otthon a helységben tartózkod­jék, — 4 napi eleséggel látván el kiki magát, oly móddal, hogy az általam oda küldendő Egyén fővezérlete alatt, a kitűzött napon, bármely percben a Népfelkelés a maga megválasztott vezérével megindíttathassék. Kelt Kis Gombán Április 27-én. 849. Azon helység melynek nemzeti zászlója van, magával vigye. Noszlopy Gáspár kormánybiz­tos. « Forrás: Az 1848/49-es szabadságharcra vonatkozó iratok gyűjteménye. 142. 1849. május 2. »Somogynak lelkes polgárai a népfelkelés útján már fegyverben allnak« Noszlopy Gáspár kormánybiztos Somogy mozgósítása után Zala, Vas és Veszprém megyék polgárait is felkelésre buzdította: »ZALA, VAS ÉS VESZPRÉM MEGYÉK POLGÁRAI! Az isten igaz — még akkor is, midőn sújtó jobbja reánk nehezedni látszik. Ez történt önökkel — ez történt velem! Önöket, mint a dunántúli megyék minden polgárait kevés számú bérencz had, gyáva vak eszköze az elnyomásnak leigázta, hogy a szabadságot igazán becsülni tanulják; hogy a még ingadozók szilárdabbul ragaszkodjanak a szabadság szent ügyéhez, s a kételkedő földnép előitéleteiből kivetkőzve, minyájan megvetve a veszélyt áldozat­készséggé, a szabadság megtartására sokkal el határozattabbak legyenek, mint valaha. Én egyszerű polgára e hazának, ki, mert szabadságunkért tettem, mit tehettem, a Camarilla áruló bérenczeitől vérig üldözve szülő földemet elhagyni kénytelen, visszajö­vék életveszélyei, s ezen akadályai küzdve, hogy a dunántúliaknak eltiprott szabadsá­gát, közre munkálásukkal vissza szerezzem. Mint kormány-biztos, a nemzet-őrség parancsnoka léptem át Somogy határait, s harczra hívtam fel lakóit az elnyomók ellen. S ők meghallak, megérték szavamat!! Kevés napok alatt, 15000 fegyveres honfi állt zászlók alá — a megye székvárosa elfoglaltatott, — míg az ott zsarnokoskodott zsoldos őrség, s a hon áruló osztrák-kor­mányzók gyalázatossan megfutottak. Perczel, egyike legbátrabb vezéreinknek a nehéz szabadsági hadban lelkes seregével három hadoszlopban Eszék felé közelít. — S mi megmentve vagyunk; — az osztrák járom még egyszer széttöretett. Míg azonban ezen sereg hozzánk jöhet, — mimagunknak kell, hogy a szétszórt osztrákhad erre száguldó maradványit szaladásában semmivé tegyük. Somogynak lelkes polgárai a népfelkelés útján már fegyverben állnak, s hogy ezeknek mozgásai s tehető harczai támogatva legyenek, hazafiúi bizalommal szólítom fel Polgár társak önöket! az oly lelkes ZALA, VAS, VESZPRÉM harczra kész fiait, mikép So­mogy megye példáját követve keljenek fel, ragadjanak fegyvert s Perczel serege el­érkezéséig a szabadság, s függetlenség kivívását s fentartását ésszel s fegyverrel segítsék elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom