Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

baglashegyi, marczali, kéthelyi, böhönyei, szőlősgyöröki, kőrőshegyi, szamárdi, end•rédi, gombai, leilei, tapsonyi, rádi stb. Hogy fában szüksége nincs a megyének, kitetszik abból, hogy az erdők 538 308 holdat borítanak el, és így többet 1/3-nál a megye haszonvehető földének. Azonban az újabb időkben tett írtások, kivált a Balaton melléki helységekkel a tűzi- és épületfa hiányát nagymértékben éreztetik. Fenyves van a szigetvári járásban, de kevés. — Somogy vármegye térséges legelőkkel, kövér, természetes, valamint mesterséges rétekkel dicsekedhetvén, marhatartása jó karban áll. Szarvasmarha sok és szép növekedik a Dráva, Rinya, Okor, Almás mentiben, s ezekkel nem megvetendő kereskedést űznek a Dráva melléki lakosok, kivált a horvátok. Bivalyokat egy vármegyében sem látunk annyit, mint Somogyban, főképp a Balaton és Sió mentiben. A lótenyésztésre nézve elsőnek lehet Somogy megyét tenni az országban, mert nemcsak a számos és tehetős birtokosok nagy kedvvel űzik, hanem a jobbágyok is különös szorgalmat fordítanak a gazdaság ezen ágára. S e tekintetben a megye bölcs rendelkezésének örvendetes sikere van. Telivér ménesek találtatnak Ádándon, Ladon, Kéthelyen, Hetesen, Marczalin, Szőlősgyörökön, Böhönyén, Iharos-Berényben. A jobbágyhelységek közt, leginkább kitüntetik magukat e tekintetben Attala, Pulya, Aszaló, M.-egres. Gölle. Kánya; úgy, hogy a magyar gazdasági egyesületnél júniusi vásárkor a parasztcsikók jutalmazására évenkint kitüzetni szokott jutalmakat még eddig többnyire ezen helységek lakosai nyerték el. Ezen kívül a lótenyésztés előmozdítására szolgál a Hetesen évenkint tartani szokott lóverseny. A juhok tenyésztése csak nem régiben kezd divatba jönni, de annyival erőteljesebben igyekeznek a somogyi felvilágosodott gazdák nemcsak szaporításán, hanem inkább nemesítésen is ezen honunkban nagyfontosságú állatnak. A rengeteg erdőkben a sok posványos, bozótos helyeken, számos nyájakban legelnek a sertések, a honnan azok főágát teszik a somogyi népség jövedelmének. Az idevaló úgynevezett giczasertés valamivel alacsonyabb, mint más hazánkbeli vidékeken, de köpczös és könnyen hízó, füle hegyes és előreálló, lábai rövidek. Egyébiránt legközönségesebb itt is a köznép közt a siskafülű hossszú lábú s derekú sima disznó, mely a szalontai híres fajhoz tartozik, és húsra nagyon megszokott nőni. Sárközy úr híres sertéstenyésztését itt el nem hallgathatjuk. — Halakban hasonlóul bőség uralkodik itt, a Balatonban fogast, harcsát, fogassüllőt, a heringhez hasonló gardát, a Drávában galóczát. néha vizát, a Rinyában e környéken híres rákot, a mocsárokban csikót annyit fognak a lakosok, hogy szekerenkint hordják el más megyékbe. — Ásvány és ásványos vizekről itt szó sem lehet. 4. Népesség. Somogy megyének népessége 231 359 1., mely lakik 30 mezővárosban, 282 faluban, vagy különadó rovatos pusztán, és 187 más pusztán. Esik 1 négyszög m. fre 2029 lélek. Nyelvökre nézve legtöbben vannak a magyarok, 202938 számmal, tót 1308, német 8959, horvát 9370, rácz 3876, görög 63, zsidó 4845 1. találtatik. Tótok úgy nevezett vindusok az előtt igen számos helységben laktak, de ezek mind elmagyarosodtak, szinte úgy, mint néhány német helységek (P. o. Köttse), sőt a föntebb kitett idegen ajkú lakosok is többnyire beszélnek magyarul, kivált a tótok. — A 148747 főre menő katholikusok 76 plébániát bírnak, melyek közül 5 a pécsi, a többi, a veszprémi püspök által igazgattatik. A reformátusok 82 anya és 29 leánygyülekezetben, 67081 leket számlálván, a Duna melléki és dunántúli püspök megyéhez tartoznak. A 10632 1-ra menő ágostaiak 11 anya és 10 fiókegyházban a dunántúli püspökmegyéhez kapcsoltatnak. Ó-hitű parochia egy van Szigetváron 63 lélekkel. Zsidók száma 4845. 5. Ipar és kereskedés. A kézművességet nem találjuk oly virágzónak Somogy megyében, mint milyennek láttuk a mezőgazdaságot s baromfitenyésztést, Az 1845diki rovatos összeírás szerint, kézművesek száma 471, kik közül Marczaliban 2 takács jeles kelméket készít, meglehetős számmal laknak Kaposváron, Szigetváron és Toponáron. — Ugyancsak Szigetváron Czindery László úrnak jeles cukorgyára van. Több rendű pálinkaházai közül, Kálmáncsán van egy szeszgyár, mely évenkint 2000 akó szeszt szolgáltat. A lakosok pedig itt s még néhány helyen faeszközök és szekerek