Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

készítésével is foglalkoznak, miket Bácsba, Tolnába hordanak széljel. Üveghuta találtatik: Szent Mihályfán, és Sz.-lukán, ugyancsak Lukafán legújabban egy kőedénygyár is állíttatott, és Szilben egy szivargyár. Kaposvárott legújabban egy részvényes társaság posztógyárt állított, s czélja e vállalathoz a megyei rabokat használni. Hamuzsírt főznek Kőröshegyen. A kereskedés hasonlóképp szúk körökben mozog, és leginkább a megye beltermékeire szorítkozik. Főkereskedési czikkek: a búza, rozs, gyapjú, sertés és szarvasmarha. Gabonáját vagy a veszprémi, vagy a nagykanizsai és keszthelyi piaczokra, vagy pedig a boglári és szántódi balatoni révekbe hordja. Marhavására ugyan a megye kebelében. Sárdon, Szigetváron, Nagyatádon is nevezetes: de a marhák mégis többnyire Nagy-Kanizsán adatnak el; a gyapjút a zsidók, sertést a győri, soproni kereskedők vásárolják fel. Gyarmati és gyári árukat főkép Nagy-Kanizsáról, Pécsről és Pestről vészen a megye. 6. Jobbágytelkek és adó. Egész jobbágy bír itt első osztályban 22, másodikban 24, harmadikban 26 hold szántóföldet, rétekből első osztályban 8, másodikban 10, harmadikban 12 embervágót. Ilyen egész jobbágytelek számláltatik 5559 2/8, melyen lakik 11 916 jobbágy, házaszsellérek száma 4356, hazátlan zsellér van 2388. Az 1828-iki országos összeírás szerint az adó alatti földmennyisége 256 046 hold. Portája a megyének, mely után hadi adót fizet, 123. Kupa hg. zenebonája miatt minden kir. dézsma a benedekieknek adatott, miglen hosszas törvénykezés után a földesurak ezt örökösen magukhoz váltották. 7. Nemesség és uradalmak. Somogy megyének számos nemessége 10 768 lelket számlál az utolsó tisztújításra összeíratott 2692 szavazó. Urodalmai közül a karádit bírja a veszprémi püspök, kilitit a veszprémi káptalan, szántódit a benedekiek, tapsonyit az esztergomi káptalan, mernyeit az ájtatatos szerzet, marczalit és Dráva mellékit gr. Széchenyi Pál, segesdit, kálmáncsait, somogyvárit s csokonyait gr. Széchenyi Lajos, csurgóit, szentmiklósit, balaton-sz.györgyit gr. Festetics Tassilo; böhönyeit, toponárit és csertőit Festetics Antal; kéthelyit és szemesit gr, Hunyady Jósef ; simongátit b. Szina, szilit gr. Hunyady Ferencz; kaposvárit hg. Eszterházy; somodorit és mosgóit gr. Batthyány Kázmér; séllyeit gr. Batthyány Iván; szőlősgyörökit Pribéri Jankovich család, iharos-berényit Inkey Antal utódai; vrászlóit gr. Zichy Károly; lakócsait a sz. jakabi apát; babócsait Végh István örökösök; harsányit Festetics Ágoston Lajos után Festetics Antal fiai, Ágoston, Sámuel és Dénes. Ezek közül vérhatalmat gyakorolnak: Karádon, Kilitiben, Szántódon, Marczaliban, Segesden, Csurgón, Böhönyén, Kéthelyen, Simongáton, Kaposváron, Mosgón, Sellyén, Somodorban. Az előszámláltakon kívül vágynak még mind a főpapi, mind a főnemesi osztályból nevezetes birtokosok, közép nemes osztálya Somogynak általában véve szinte vagyonos. 8. Felosztása. Eloszlik 5 főbírói járásra, u.m. 1. marczali, 2. kaposi, 3. igali, 4. szigetvári, 5. babolcsai járás. Gyűléseit tartja Kaposvárott. Nevezetesebb helyek 1. Marczali járásban. Iharos-Berény m. v. postahivatallal, Berzence m. v. (mezőváros) gr. Festetics Tassilo szép kastélyával, postahivatallal. Régi várának maradványai alig láthatók. Böhönye m. v. jó bort termeszt. Csurgó m. v. erdők közt egy kies völgyben; a reformátusok gymnasiumával. Kéthely m. v. a Balatonhoz közel igen okszerűen űzött gazdasággal, jeles ménese, Marczali m. v. igen híres fejér és vörös bort termeszt, gr. Széchenyi Pál schwaiczi tehenészetével. Felső-Segesd m. v. gr. Széchenyi Lajos majorátusához tartozó uradalomnak feje. Nemesvid m. v. postahivatallal. NagyGomba és Horvátkút f. (falu) fejérboraik a legjobbak közé számíttatnak a megyében, Zákány f. marhával és sertéssel kereskedik, szőlőhegye pedig némelyek szerint a legjobb bort termi Somogyban. Puszta-Sári puszta g. Hunyady József szép kastélyával s kertjével, és igen jeles okszerű gazdaságával.