Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

Vas és Zala vármegyéket megfutotta, Miháldnál Somogy vármegyébe is beköszöntvén, itt 4 ágra oszlik. Legnevezetesebb ezek közt azon ág, mely Zseliz hegyének is neveztetik, s a szigetvári járást lepi el. Zordon vidékei többnyire bikkes, cserjés fenyveserdőkkel megrakván. Megjegyzésre méltó, hogy Somogy hegyeiben semmi kő nem találtatik, hacsak a Zseliz némely hegyfokaiban levő és szinte elmorzsolható porköveket ide nem számítjuk. A Dráva Légrádnál ütközik a somogyi hegyek csúcsába, hol hajdan a Zrínyieknek, somogymegyei főispánoknak földvára (Zerinvár) állott. Ez folyásában 2 — 3000 mázsás hajót is elviszen, de felfelé sokkal bajosabb, sőt a sok tőke, alacson, mocsáros partok miatt csupán Barcsig lehetséges a bátorságos hajózás. A Mura hasonlóképpen hajózható folyóvíz, de csak egy kis délnyugoti csúcsát érinti a megyének. A Sió Siófoknál szakad ki a Balatonból, s Veszprém közt határt csinálván. Simontornyánál a Sárvízzel egyesül. Sokak véleménye szerint a Sió hajdan csatorna volt, mely a rómaiak idejében a Balatont a Drávával összekötötte. A Koppány Karád környékén több patakból ered, s átfutván a felette gyönyörű koppányi völgyet, Tolnában a Kapósba ömlik. A Kapós Puszta-Korpád körül számtalan forrásokból, melyek közt végső forrása Gigénél van, származván, Tolnába megy által, s ott Simontornya mellett, a Sárvízzel, a Sióval egyesül. Almás arról nevezetes, hogy a Zseliz fokaiból eredvén, hajdan Szigetvárának bástyául szolgált. Az Okor, Rinya, Kanizsa kisebb folyam s patak. — Tavai közül a Balaton, melynek bővebb leírását Zala megyében közöljük. Végre különös e megyében, hogy itt alig van határ, melyben kisebb vagy nagyobb posványság ne volna (itt bereknek hívják); továbbá a források a völgyben egymást érik, a hegyi patakok számosak, de kavicsot egyiknek ágyazatában sem szemlélhetni. A Balatonnak 40000 holdra terjedő mocsara, fonyódi, marczali és ormándi bozótnak neveztetik, s ezekből gr. Széchenyi, Jankovics és gr. Festetics már több ezer holdra menőt kiszárítottak, de egész posványság kiszárítása közvélemény szerint a Sió vizének tökéletes szabályozásától függ. 3. Termékei. Somogy vármegye föld és éghajlata az egy tengerit kivéve, általában kedvezőbb az őszi, mint tavaszi vetésekre. Tisztabúza terem mindenütt, még pedig sok helyt igen sikeres, gömbölyű, vastag szemű, vékony hajú; azonban minthogy a homokos és kemény agyagos határok a búzára nem oly kedvezőek: legfőbb termesztménye a megyének mégis a rozs, mely oly nagybőséggel terem, hogy abból, nemcsak a szomszéd Zala és Veszprém megyéknek, hanem még a távolabb eső horvátoknak, stájereknek is feles mennyiségben juttathat. Árpa nem sok, sőt a homokos határokban igen kevés termesztetik. Zab több. A tengeri pedig szinte oly főterméke a megyének, mint a rozs; még a legsilányabb homokos helyeken is szép tengeri vetéseket láthatni. A Dráva mellékén egy bizonyos faj van szokásban, melynek csöve nem nagy ugyan, de a rajta levő szemek tömötten állnak, gömbölyűk és igen vékony hajúak lévén, sok lisztet adnak. A hajdina vagy tatárka mindenütt termesztetik, különösen a homokos vidékeken. Burgonyát az uraságok nagyban ültetnek, általában pedig minden földmíves egyaránt termeszt. Köles igen sok a Dráva, Rinya, Okor mentiben. Len Csököly körül; kender házi szükségre mindenütt, Darányban pedig s környékén kereskedésre is termesztetik. Dohányt főkép a németek termesztenek s a perui és virginiai dohánnyal is igen szerencsés próbát tettek; egyébiránt legtöbbet ültet Szulok nevű nagy német helység. Takácsmácsonya sok helyt vadon is terem. A gyümölcsnek Somogy valódi hazája; a számos szőlőhegyek és kertek, s a Dráva vidéke szinte ellepetnek a gyümölcsfáktól. Híres kormos és pogácsa almája, főkép az istvándi fejér pogácsaalmák mind fűszeres ízére, mind zamatjára, mind nagyságára nézve a legnagyobb szorgalommal ápolt piros pogácsaalmát is felülhaladja. Gesztenyéje az északi részen, szilvája a Dráva mentiben egész erdőkkel van; ezen kívül cseresznye, körte, dió, noszpolya, berkenye, baraczk, sárga- és görögdinnye szinte feleslegesen. Mi a bort illeti: ebben meg van áldva a megye. Fejérborai közül kitűnők a gombai, horvátkúti, marczali, kőhegyi, leilei a Balaton körül ; továbbá surdi, szentmihályi, bagolai és zákányi a Dráva mellékén, mely utóbbi Somogyban a legjobb bornak tartatik. Jó vörösborok a