Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)
1821. A robotot megtagadó miklósiak nyakára a főszolgabíró pandúrokat küld »Isten áldja Kendteket Miklósiak! Az executióra (végrehajtásra) tett költségüket nemhogy az méltóságos uraságnak visszafizetnék, sőt, amint értésemre esett, ismét a robotolást megtagadták kendtek az uraságtól, azért kénytelen vagyok az pandúrokat Miklósiba executióra rendelni, akik a kendtek költségén mindaddig ott esznek, isznak, míg kendtek a felséges parancsolatnak nem engedelmeskednek, ennek oka azon egy-két lázító ember, akik ezen sok galibát okozzák a nemes vármegyének, földesuraknak és a szegénységnek költségét. Kelt Miklósin, 1821. július 9-én. Somogyi Ferenc járásbeli főszolgabíró.« Forrás: Kiállítási iratok gyűjteménye 1821. júl.9. 99. 1824 »A püspök csak árendás« Antal György szolgabíró jelentése a karádi 1824. február —márciusi »zenebonáskodás«-ról, amely mögött már a polgárosodó parasztság öntudatosodása nyomán a községi autonómiára irányuló törekvés is jelentkezett. »Alulirott alázatosan jelentem a Tekintetes Nemes Vármegyének, hogy a legközelebb múlt februárius és március hónapokban Karádon, úgymint numerusomban (szolgabírói kerület) levő mezővárosban több rendbeli excessusok (kihágások) és a jobbágyságnak a földes urasággal való illetlenségeket történni hallván, tiszti kötelességem szerint, úgy az uradalmi tisztségek megkérésére, a közbátorság fenntartása végett Karádra által menvén, résszerint szemmel, résszerint az elém állított tanuk vallásából és beadott irományokból következendőket tapasztaltam: 1. Az uradalmi tisztség, a helybeli plébános, oskolamester és az inscriptionalisták (különféle szolgálatok jutalmazására ingyenesen, vagy értéken alul, bizonyos időre átengedett ingatlanokkal megjutalmazottak) által tavalyi esztendőben birt káposztás kerteket, amelyek ezekben a regulátió (szabályozás) által az ő régiebb káposztás kertjeik helyett kisebb mértékkel csereként adattak és általuk a múlt esztendőben békességesen beírattak, február 28-án, amint Soóstó József ispán. Csonka József porkoláb, Vucskó Mihály hajdú, mind szemmel látó tanuk jelentették. Heliser Ignácnak és Berényi Mihálynak vezérlése alatt számos karádiak egészben elpusztították, a palánkokat kihányták, a sövényeket eldöntötték, az árkolásokat beterítették. Amint is ezen pusztítást személyesen megtekintvén, azt is tapasztaltam, hogy ezen káposztás kertek, melyek nagyobb részből az uraság által kiszáríttatott mocsarakból fordíttattak, mintegy öt holdat tesznek, holott az előbbeni káposztás kertek, amelyek az uraságtól a jobbágyság használatára maradtak, másfél annyi kiterjedésűek. Ezen zenebonáskodásban leginkább vétkeseknek neveiket a
