Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)
adomány ígéretbe nem ereszkedjenek, de ezt megnyerve mutassák meg, hogy csak egy magyar nemzet van a világon. Ha tekintetes nemes vármegye ezen csekély előadásomat valamely részben jóváhagyja, még azt is merném hozzátenni, a hazafiúi kérést, ne legyünk mostohatestvérek és ha publica authenticitate írjuk fratres et amici, közöljük a többi vármegyével is, amit ezen dologban végezni fogunk. Szeretem a királyomat, szeretem a hazámat, de egyiket másik kárával nem tudom; kötelességem volt, hogy itt, ahol publikus ember vagyok, szóljak: quia et tacuisse persaepe malum; sed dum vera loquimur, expavescere, cive indignum est 4 , ha igazat mond Ciceró. Már most, hogy magyar közbeszéddel éljek, megmondtam a lelkemenvalót, akármi lesz a tekintetes nemes vármegyének végzése, én teljes elme és lélekbeli nyugalommal hozzáállok.« 1 A kezdeteknek kell ellenállni, az orvosság későn készül. 2 Önálló királyság. 1 Királyi esküvel megerősített önálló királyság, hadüzeneti és békekötési joggal, amelyet nem lehet egyszerűen csak összehívni. 4 Mivel a hallgatás gyakran rossz, az igazmondástól megretteni azonban méltatlan dolog. Forrás: Közgyűlési jegyzőkönyv 1796. II. kötet. Idézi Melhard Gyula: Somogyvármegye a rendi országgyűlésen. 1661 — 1812. Veszprém 1906. 211—215.o. 85. Kaposvár a XIX. század első felében I. A Vahot Imre szerkesztésében megjelenő »A nagy világ kepekben« című sorozat első kötetében (megjelent 1855-ben) Körmendy Sándor így írt a XIX, század első felében a vármegye székhelyvárosáról, amely iskoláival, könyvtárával, olvasóegyletével, kórházával és posztógyárával a polgári fejlődés útjára lépett. »1799-ben a Kapós vize h. Eszterházy Miklós által a város körül árokba vétetett. 1800ban ismét fegyverben látjuk a városi polgárságot a francia háború alkalmával összegyűjtött újoncok ellen: kik felbosszankodván azon, hogy magyar hazában német őrcsapatok által kísértetnek, Tapson körül a kísérő seregre rohannak, azt tőlük elvett szuronyaikra fűzik, s vérszemet kapván, a megyében többfelé rakoncátlankodnak, magát Kaposvárt is megtámadni, a megyei levéltárat kirabolni s a mintegy 260 főnyi rabot maguk mellé vonni szándékoznak, ha a városiak által mindaddig fel nem tartóztattatnak, míg egy német és egy magyar lovascsapat segélyével mindnyájan el nem fogatnak. A százaá új szelleme a városra is hatással van. Az ev. reformátusoknak, még a múlt század végén Csurgón alakult gimnáziuma már távolságánál fogva is egyetemes hatása nem lehetvén: a jobb lelkek, különösen a máig is kedves emlékezetben levő, élete férfiúi korszakát közügyeknek szentelt Vály János urod. ügyvéd fáradhatatlan buzgalma, példás áldozatkészsége következtében 1812-ben egy 6 osztályú középtanoáa alapíttatott, mely most közel 80000 ft-nyi alaptőkéjével, mit megyénk értelmesebb birtokosai, községei s különböző felekezetű egyházai segítenék ily jelentékeny összegre növelni, mint 4 osztályos nyilvános tanoda működik. Az új kor szelleme ösztönzé a megye nemességét arra, hogy oly tágas, saját méltóságához illő megyeházat építtessen. így készültek 1831-ben az e tárgyban megbízott Bogyay Péter és gr. Schmidegg József uraknak fáradhatatlan erélyök következtében a két emeletes, díszes megyeház, homlokán a vármegye címerével s a jeligével: »A' közjónak.«
