Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

Most már Kaposvár, megyénk elsőrangú városává emelkedvén, csinosítására is kellő figyelem fordíttatott. Első, s igazán jól kiszámított teendőül Kapós vizének szabályozása jelöltetek ki, mely vállalatnak 1836-bani gyors végrehajtása által nemcsak a város környéke csinosbult, a közegészségügy szilárdult, a közlekedés könnyebült: hanem a hazai gazdászat is több ezernyi hold oly minőségű televényföldet nyert, milyennel kevés vidék dicsekedhetik. A következő évben a folyam partján, a város délkeleti oldalánál, a megye által sétatér készíttetett.így jött létre a mintegy 2000 kötetből álló gimnáziumi könyvtár, melynek egy nagybecsű ereklyéje az 1663-ban Nürnbergben kiadott »Türkische und Ungarische Khronika«, melyben hazánk e korban szerepelt nevezetesebb várai és egyénei majdnem mind lerajzolva vannak. így alakult meg csekély ásvány- és képgyűjtemény mellett, nagyrészt gr. Festetich Ferenc' könyvgyűjteményének felajánlása által a megyei könyvtár is, mely jelenleg 4208 db. nagybecsű könyv mellett 3000 Ft-nyi oly alaptőkével is bír, melynek föladata leginkább a magyar irodalom terményeinek megszerzése. E könyvtárral összeköttetésben áll még egy napi sajtó olvasóegylet is. Van ezen kívül — a megyeházában — egy, a megye által szerződésileg működtetett, jelenleg azonban önállóan dolgozó sajtó is. Van még a h. Eszterházy által emeltetett díszes nagyvendéglő helységeiben egy évvel ezelőtt széles körű, jelenleg már összevontabb, de még folyvást életrevaló casino, melyben az 1848-ban alakult polgári is beleolvadt. Emelik a város becsét több jótékony intézetek is. Ilyen az f. t. Vinkler József gödrei lelkész és pécsi kanonok által még 1800-ban alapított városi kórház, ami azonban inkább szegény elaggott tehetetlenek ápoláája. Ilyen volt egy 1843-ban. a megyei értelmesebb nagybirtokosság rendesen nagy számmal létezett rabok foglalkoztatása végett, részvényekre fektetett, szép jövőre jogosított posztógyár, mi azonban részint az ügyvezetők avatatlansága, másrészt a részvényeseknek visszavonulása miatt terhelő adósságokba merülés következtében néhány évi működés után megsemmisült, nem csekély kárukra a lelketölő tétlenségre s egészségrontó, nedves, sötét börtönökre kárhoztatott raboknak, kik miután a mozgásban tartásuk végett felállított taposómalom is eladott, magán munkálatokra ki nem adatnak: félő, hogy javítás helyett súlyosan büntettetnek. De legjelentékenyebb jótékony intézet azon nem csak célszerűen, de dísszel épített megyei kórház, melynek homlokzatán ezen keletkezését és hivatását jelölő latin chronostikon áll. »Manu plebis aere, nobili cura Czindery surrexit: ut foret pauperibus saluti«, alább magyarul: » A szenvedő emberisegnek«. Eredetilegőrültségi vagy siphilitikus bajokban szenvedőknek határoztatott ez fölállíttatni. Romlatlan népünk azonban kevés jelenségét tüntetvén fel e két bajnak, a 8 alapítványi, összesen pedig 80 fölszerelt ággyal ellátott kórház megnyittaték egyéb betegségben sínlődők számára is teljes ellátásért 30 Kr. napidíj mellett. Ez intézet 15000 Ft-nyi alaptőkével azon helyzetben van ugyan, hogy naponként 20—30, évenként 2—300 beteget ápol, azonban mivel tágas helyiségeinél fogva napi 200 beteg befogadására is alkalmas volna, megyénk jobbjai az alaptőke szaporításán fáradoznak. 421 házban 4000 lakosa van. íme, ott jobbra ama terebélyes tölggyel szemben látjuk a megyei kórházat, átellenben a városit. Középen azon két emeletes épület, melynek csak kétszárnyú hátrésze s alatta az egyemeletes tömlöc és levéltár látható, a vármegyeház. Ezen éppoly díszesen, mint szilárdul épített megyeház elfedi azon ódontetejű Eszterházy-féle emeletes tiszti lakot, melynek nagytermét választá Csokonai, a Vitéz, a magyar irodalomban egyedüli vígeposzának színhelyévé. A nagy templom és ez épület között van az egyemeletes elemi tanoda, a »haza kis polgarainak« ajánlva. Ezeknek szemközt a földszinti gimnázium épület. E mögött az egyemeletes városház, csendőrlaktanyává átalakítva. Ezen épületek között, hova négy utca futott össze, van a zöldség tér. Itt van a díszes egyemeletes vendéglő. Ezen vonalon van azon mintegy 20 kereskedelmi bolt, mely a várost és vidéket ellátja. Innen vezet délkeletnek egy utca a a sétatérre, melytől csak a szigetvári országút választja el a Zsiray ügyvéd által felállítói füráőházat. A fő tértől nyugatra van a gabonatér, hová a zseliczi szegény nép s a kanizsai kereskedők járnak.