Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

Hol dús búzakalász hullámos tengere játszik, S a barnult arató víg dal közt hosszú kepét rak. Nézd, valamerre veted szemeid, szép minden előtted S a koszorús Tellus kosarait mosolyogva ürití; És valamint boldog Helvetia népe örömmel Szántja szabad földjét: itt is szabad a magyar és víg: A gazdag palotát itt lakja királyi szabadság, S a gunyhók lakosait szent törvény jobbkeze védi.« Forrás: A Balaton (1797 — 1804). Berzsenyi Dániel összes művei. Bp. 1956. 48. o. 81. 1798-1800. Csokonai Somogyban A tájat, a megyét a közbeszéd — Csokonai óta — Somogyországra tágította. Kapóst pedig a megye fővárosává. 1798. májusában lépett először a költő Szántódnál a somogyi partra a tihanyi echó reménytelen akkordjai kíséretében, hogy két esztendeig e »holtig édes emlékezetű vármegyében« találjon menedéket. Az egykorú postaút térképén Löllén, Látrányon, Szöllősgyörökön és Lengyeltótin keresztül Lakvárig, a mai Öreglakig kísérhetjük útját, majd innen, nyugat felé indulván Apahídján, Marcaliban, Bizén, Kelevizen és Mesztegnyőn keresztül érkezett a gölöncsérek szekerén a fazekasok hazájába és piacára: Nagybajomba. Az alkalmi fuvar szívességét aligha vonhatjuk kétségbe, hiszen valószínűtlen, hogy a szűkzsebű poétának postakocsira tellett volna. Majd Kadarkúton keresztül Csökölybe érkezett a kollégiumi és iskolatársi barátság jogcímén: Kiss Bálint tiszteleteshez. Csököly után Hedrehely a következő tanya: Szokolay Dániel vármegyei főjegyző és hajdani művelt archivárius otthona. E községekben írta a Dorottyát is, ha annak kaposi is a fogantatása. Nagybajom a következő somogyi állomás. I. Takáts Gyula József Attila-díjas költő, Vitéz Mihály somogysági nyomdokát kutatva jelentős irodalomtörténeti adatokkal gazdagította a róla szóló irodalmat Csokonai Somogyban c. tanulmányában. A tanulmányból a Bajomi Helikon c. fejezet egy részét idézzük olvasókönyvünkben: »így fordult Szokolayval együtt Nagybajom felé. Itt élt Pálóczi Horváth Ádám és Sárközy István (1759 — 1845). A két kisded Sárközy-kastély körül nézzük csak meg, Nagybajomban milyen élet alakult ki? Pálóczi Horváth Ádámmal Csokonai már korábban költői verses levelet váltott. Mi sem természetesebb, hogy személyesen is felkereste. Benne nemcsak a magyar felvilágosodás, hanem a népies magyar verselés harcosát és egyben a sokoldalú emberi élctideált is látta. Pálóczi Horváth Ádám akkor már megírta a Hunyadiász néven emlegetett hőskölteményét. Nevét és szerepét különösen a Dunántúlon becsülték