Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

»Mi volna, ha a telket a Herczegtől kérnék, vagy néhány házat felbecsültetnének vármegyeház számára, vagy őfensége felajánlana egyet e célból?«... »De akkor Kaposvárt előbb vendégfogadót kellene építeni (»diversorium«) s a mostani vármegyeházat iskolának rendelni.

«...»jobb kocsmára is szükség volna...« VI. Végül is Vályi András így adott hírt a század utolsó évében (1799) Kaposvárról: »Kaposvar némellyek szerént Kapós Újvár. Magyar, német és horvát mezőváros Somogy vármegyében. Földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kanizsától, Pécstől és Keszthelytől is hat mérföldnyire, Toponár és Jutához is 1/2 órányira, Zelits hegye körül és a Vármegyének itten tartani szokott gyűléseik és 1778-dikben elkészült épülete nevezetesíti. Az Uraságnak nagy élésháza van itten, határja három nyomásbeli, őszit és tavaszit középszerűen termi, szőleje jó bort terem, piatza Kanizsán.« Források: Korabinsky Joh.

Matth: Geogr. hist. Lexikon von Ungarn. 279. o. OL. Eszterházy es. lt. Nándory Mátyás régens iratai F.M.M. No. 2361. OL. Eszterházy cs.lt. Nándory régens iratai Fasc. M.M. No. 2373. OL. Helytartótanácsi lt. 1792. Postale, Fons. 1. pos. 152. OL. Eszterházy es. lt. EEE. Acta regent. 1799. No. 112. Fol. 1-2. Vályi András: Magyarországnak leírása II.285.o. 80. 1796. Vályi András a Balatonról I. A XVIII. század második felében jelennek meg a megyében és a Balaton mellett is az ország állapotát felmérő hivatalnokok és ez idő tájt készítették a megyéről és a Balatonról az első mérnökileg is pontos térképeket. Ekkor készítette el 1783-ban Dyke kadét mérnöki felvételeit a tó melletti Nagyberekről is. A Balaton, mint külön címszó ez időtől kezdve jelenik meg a különféle lexikonokban. Ez idő tájt Vályi András: »Magyarorszag leírása « című munkájában az alábbi fejezetet írta a Balatonról: »Plattensee, Szála és Somogy vármegyékben határjok között kezdődik, nagyon széles és kivált hosszan terjedő tó. Nevezetének eredetében meg nem egyezenek a tudósok, sokan magyar eredetűnek állítják, mások ellenben rátz vagy tót szónak. Hajdan az egész Balaton körül lévő környék s a tatárok is Balatonnak nevezték, és ezek adták által annak előbbeni nevezetét, mely mind a mai napig megtartatott. Pliniusnál Peizó nevezet alatt fordul elő. A híres magyar történetek írója, Turótzi [Thúróczi János (1435 — 1490) jeles történetíró], Palatínus tónak nevezi, erőltetvén a régi Balaton nevezetét. Hidegvégnél Szála pataka egyesül e tóval, holott nagy nádas helyeket elfoglalván, úgy látszhatik, mintha e folyó vízből származna, mely beljebb nagyobbra terjedvén annyira nevekedik, hogy hidasokon kell rajta által járni. Sok farkasok lakták