Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

IV. Somogy a török hódoltság idején (1526—1686)

vannak, és édes Anyámtul maradott tizenkét arany gyűrűkkel, egy nyakban vetővel,násfával, és három marok igaz Gyöngyökkel együtt, mellyek az Atyámnál, Balogh András Uramnál marattanak. Ha pedig ezen Suska leányomnak halála történnék, mind ezen felül megirtt falukat hagyom és kötöm ugy mint zálogban az én Szerelmes Uramnak Czindery Györgynek azon háromszáz Tallérokért, mellyeket ő kegyelme az én vásárlásomra kölcsön adott mégh Leány koromban, mellyekből mégh az én Atyám Balogh András Uram Tiz Tallért el vont tőlem, hogy mind addig bírhassa, és Szabad Uraságában légyen az én Czindery György uram azon az felül megh nevezett Faluknak, valameddig a megh nevezett három száz Tallérokrul és édes Anyámtul maradott fölül megh irtt nevezett Javaimmal az én Atyámfiaitul megh nem elégíttetik. Mivel egyébb feles kölcségére is esvén Uramnak O kegyelmének Atyámtul egynéhány izben elrendelt Lakodalomnak napjára. Úgymint Uramnak Czindery Györgynek Mura-közbül való kifáradozásában, az én Atyám semmire sem költvén, hanem mindenekre megh nevezett Uram O Kegyelme mind az Lakodalomnak végben vitelére, és egyéb szükséges dolgokra, noha minden kölcségnek felével az Atyám tartozott volna, és énnékem semmit sem adott egyebet az én Atyám egy selyem szoknyánál és egy nyári palástnál. Azért ezen feles kölcséget-is az én Attyámfiam megh nevezett Szerelmes Uram megkereshessen. — Melly Testamentum tételben voltak ezen ide alább megh irtt böcsületes személlyek. Költ Légrádon Die 30. Marty, Anno Domini 1662., ugy mint Fejes Miklós uram. (P.H.) Szökey Mártony Zászló Tartó Uram (P.H.) Somogyi Mártony tizedes Uram. (P.H.) Vargha István Uram. (P.H.) Viskocsi Mártony Uram. (P.H.) Bagottai György Uram. (P.H.) Sántha Tamás Uram. (P.H.) Őzdy István uram. (P.H.)« A végrendeletet pecsétjével és sajátkezű aláírásával megerősítette Jursicz Péter légrádi lelkipásztor. Forrás: OL. Batthyány család levéltára P. 1313. Lad. 23. 46. 1674-1676 Jobbágylevelek II. A látrányi jobbágyok a kamarától a hatalmaskodók ellen védelmet, s fogságba esett társaik kiszabadítását kérik A parasztság a török uralom alatt is művelte a földet, jelentős szabadságokat is szerzett magának, ugyanakkor kényszerhelyzetbe került a jogokat gyakorló földesuraival szemben. E parasztok voltak a későbbi látrányi insurgensek ősei (lásd: A látrányi tumultus 1800. c. dokumentumot), akik még az átokverte földön is megkapaszkodtak, mihelyt azonban a török uralom ingadozni kezdett, a földesurak egyre mohóbban kezdték kizsákmányolni őket, akár őslakosok, akár pedig újonnan telepedett jobbágyok voltak.