Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Sz: Benedek rendű Tihanyi Apátságnak Kis Kapoly pedig a' Tekintetes Tallián Boldizsár, és Csapody Pál - volt Ádándi földes uraiknak, 's így e' község két elnevezése mostanság a' lakosoközt 698 nem sajátságos. - Voltaképen a: 3. E' község még a' régibb időben - (körülbelül 80 évvel ezelőtt Kápolnás Kis Kapolynak is neveztetett; a' régiségtűi hátra hagyott rom kápolnájárul, a' mire még a' község vénei közül néhányan emlékeznek is. 699 (ebbül eredhetett?) 700 4. Rejtéles a kikutatás, - azonban 1848. évtül hangzik egy elnevezéssel. ­Kapoly névvel. 5. Népesült a' szomszéd falvakbul - 's pusztákról; - ' s mint hogy pedig e' falvak külön ajkúak, azért a' kapolyi lakosok is - 's igy vannak magyarok, németek, tóthok, zsidók - egypár lengyel 's olasz származásúak is.­Azomban nagyobb részét teszi a' magyar ajkú - vallásuk 701 szinte különbözők: Rom: Catholicusok - Evangélikusok - Zsidók 's Kálvinisták - ezen utóbbi bír nagyobb számmal valamint az egész község -1025 - lélek számai. 6. Semmit egyebet, mint hogy romkápolnájárul lehetett Kapolynak elne­vezve. 702 7. Külön elnevezések nemléteznek mint Tótokszálása- név alatt, Puszta Kapoly Tihany Apátsági erdő rész, valamikor tótok lakhattak ott, most azomban kiirtott erdő: hitelt érdemel ezen elnevezés annyibulis, mert építményi anya­gok (tégla darabok) léteznek. Fáncsi tető, - ezmostis erdő: itt régenten szőllőhegy lehetett ezt bizonyítja a' látható rovatkozat, 's még máig sarjazó szőllő tő. Ezen 703 erdővel mindjárt kapcsolatba jő az úgynevezett Madarasi-tető:ezen kéterdő rész közt nyullik el délnyugotra az Andacsi 704 országút igen ismeretes és hírhedt erdő,- kivált a' Zala megyeiknek, a' honnét is már több jött marha vásárlón rablási erőszak után káros hatás bizonyult 705 be, sőt halál is következett: Most már szelídebb táj mert az utmellett kétfelül szélesen kiirtott-erdő, bátorságot, sőt biztosítást nyújt az utasnak. Innét Északnak mint egy 1000 lépésnyire fek­szik P. Kapoly a' Sz: Benedekiek pusztája,- két külön házzal, 's egy 60 öles hosszú újon épült birka-istálloval. E' puszta tul nyugotra van a'- pócza nevezeü völgy, melynek két elnyulló hegy oldalairól nagy esőzések idején lehömpölgö 698 Lakosok között. 699 A középkori oklevelek két Kapoly nevű helységről emlékeznek meg. A Kapolyi puszta he­lyén fekhetett a középkorban Kápolnás- vagy másként Nagykapoly, a másik Kapoly Egyházaskapoly néven említetett. (Somogy vármegye, 85.) 700 Mármint a Kapoly elnevezés eredhetett-e a kápolna szóból. 701 Kihúzva: -ra (vallásukra). 702 A községnek nevet adó személy neve valószínűleg a magyar kapu főnév török előzményéből alakult. (Várkonyi, 38.) A név feltételezett eredetét, valamint a középkori két Kapoly nevű helységet szimbolizálja a település jelenlegi címere, melyben a két szélső halomból egy-egy szőlőfürttel megrakott, karózatlan, ívesen hajló leveles arany szőlőinda nő ki, melyek kaput alkotva felül összeérnek. 703 Bizonytalan olvasat. 704 Andocsi országút. 705 Bizonytalan olvasat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom