Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

vizár, a' réteket számtalanszor elönti. Innét északra a' Sárkány-nevü völgy hol hajdan a' könnyenhivő babonások - Sárkányt láttak felemelkedni (haigaz). Ettül jobra terül el a' már fentebb emiitett tótokszálási erdő, mely is már nagyobb részint kiirtatott: Most le értünk az országútra melly egyenest felfelé éjszaknak egész a' Balaton taváig nyúllik, mi is Kapolyhoz 2 x

fi óra távulság: Ezen uttol jobbra a' Kapolyi úgynevezett Kishegyi-szöllöhegy, a' Benczések 9czed boi dézmássa,

706 mint egy 46 holdnyi meglehetős, - de kevés borterméssel. Innét ezen szőllőhegytűl keletre terül el most a' Kapolyi telkes polgárok szántó föld jei, miis 1859/60 év April 27-ik napján mint tagositott birtok - Autenticáltatott.

70

'' Kapoly faluhoz éppen éjszaknak, Bálványos, éjszak keletre Zala, keletnek Tat falu - Csaba nevü pusztával,

708 délkeletre Német Egres, éppen délnek az úgynevezett Böttse

709 's Egyes nevű Kapolyi - mint egy 120 holdnyi szőllő hegy, ennek szinte délre Zics, délnyugotra pedig Nágocs és Andocs szomszéd falvak. Ezen helynevek leirása, - Kapolyi öreg Tollas János, Faragó József, és Váczi János, polgárok bőveb magyarázata 's elismerése következtében jegyeztetett. Kelt Kapoly on Maius 6-án '864. Koller Ferenc, helység jegyzője által. 114. KAPOSKERESZTÚR Helynek leirása. Kapós Keresztúr község eredete nem tudatik,

710 a község keletről nyugatról szőllő hegyek által van keritve s jóborok teremnek határában, délről a község és délinyugatrol, Nagyságos Gaál Kristóf - Rákoi uradalmához tartozandó erdeje által kerittetik, Északról határa rona és Rákoi puszta áll, mely Nagyságos Gaál Kristóf Ur birtoka s határát északról a Kapós vize hasítja.

711 Dűlők és mezők semmi jelentékenységel nem bírnak, s elnevezéseikről felvilágosittás szinte nem adható. Öszessen 805 lélekkel melyek közül 780 R. Cat. és 25 Izraelita. 706 Dézsmása. 707 Hitelesíttetett. 708 Csaba puszta egy része már 1184 óta a szentmártoni apátságé volt, de 1229-ben a székesfehérvári káptalannak is voltak itt birtokai. (Somogy vármegye, 162.) Ma Tab része. (Somogy megye földrajzi nevei, 214.) 709 Lehetséges Kötcse. 710 A település első okleveles említése 1328-ból származik. Ekkor Szent Kereszt néven, a Pannonhalmi apátság birtokaként szerepelt. A község jelenlegi címerében is helyet kapott a kereszt: vörös mezőben lóherevégű arany kereszt látható, szárai között egy-egy hegyes végű arany fénysugárral. 711 Rákó puszta korábban Hugomér néven volt ismeretes, 1835-ben még önálló jobbágy falu volt. (Somogy vármegye, 86.)