Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

7. A' község határában előforduló topographiai nevek Zagroda Rinya folyó hosszat, mely a' határt képez Atád és Simongáti puszta között. Kollár rét, Ravna, Cseri föld, Vágás, Bugyák, Prokob rét Puszta sz.Egyházi dülő, mintegy 1 /4 óra távolnyira a váróstul nyugotra fekszik, most barátok földje, 1721 évben, itten volt Szt.Mihály nevü kápolna 's ugyanitt lehetett elébb a város is. Brezina, Ujjkut Kiss Erdő ez szinte Rinya folyó hosszat fekszik Atádi határt Henészivel

974 elkülönittendö. Döbrög puszta és végre Barát lakás máskép Prokob a várostól nyugotnak Berzenczei útvonalnak jobb részén mintegy erös 1/2 órányi távolnyira a Döbrögi erdőben fekszik. 1721 évben, midőn innét 2 óra távolnyira fekvő Segesvár most Segesdböl a barátok szét űzettek Prokobba - a' hol nagy és erös épület állott most romjai látszanak - menekültek és ugyan ott telepedtek le, Prokobba lakván onnét most barátok földjén, akkor pedig ottan fekvő St Mihály kápolnáját a körülette levő lakosággal együt kezelvén kevés üdöre részint a lakoság elszegényedése részint a Ráczok elüzetése miatt Prokobbot elhagyván Kanizsára menekültek honnét 1729 évben Czyndery akkori földes Uraság által mái Nagy Atádra vissza hozattak ahol Czyndery Uraság által épült Residenciában máig is laknak. Nagy Atád 1864 évi April 7. Rigó Antal jegyző 170. NAGYBAJOM Nagy Bajom községből Somogy megyéből. Somogy vármegyében. 1. A dunántúli kerületben Somogy megyében kaposvári járásban létezik Nagy Bajom helység, melly 1859 évbe 4 vásártartási jogot nyervén azóta mezőváros névvel czimeztetik.

975 Tájneve nincs. Van benne Postahivatal, 2 gőzmalom, gyógyszertár, - s heti vásárok is tartatnak. 2. Egyetlen elnevezése ismeretes t. i. fönemlitett, de több épen azért nincs mert lakosai tisztán magyar ajkúak, sőt vidékje is.3. Más elnevezése nem tudatik. 974 Henész a középkortól kezdve önálló település volt, melynek első okleveles említése 1395-bŐl származik (Heniz). (Csánki, 612.) 1940-ben egyesült Nagyatáddal. 975 A község saját kérésére 1859. november 10-én évi négy országos vásár megtartására kapott jogot. Ezek időpontjai: József nap (március 19.) előtti kedd, Pongrác nap (május 12.) előtti hétfő, az Úr színeváltozása (augusztus 6.) után az első, vagy ha az ünnepre esett, a második napon, Teréz nap (október 15.) előtti hétfőn. Nagybajomot új jogának megszerzésétől fogva a községek jogállásának országos rendezéséig mezővárosnak nevezték. (Nagybajom, 175.)