Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

4. A községről mint R.Cath. plébániáról említés történik már 1332. évben, Bajom név alatt

976 midőn a pápai tizedek összeírása végett két Szt. Benedek rendű szerzetes 22* János pápa

977 által magyar országba kiküldetett mint helységről melly körül, fekvő szép erdejéről, berkeiről gyümölcsöseiről és szölleiröl, nem különben mint közbirtokosainak vendégszeretetéről dicsértetik, először tesz említést Bél Mátyás a 18* század elején irt magyar országi földleírásban.

978 5. Avatottak állítása szerint a helység már első magyar királyaink alatt mint Omode család birtoka létezvén népességet hihető

979 ős magyarjainktol nyerte. Utóbb, kivált a török hadjárat idejében a szomszéd vidékben elpusztult több helységekből kapta lakóit, kik azonban hasonlókép mind magyarok, p.o.

980 a hajdani Lók helység

981 elpusztulván annak lakói a 17* században többnyire itt telepedtek meg, innét számos családnak elnevezése Lóki. 6. Elnevezésére nézve bizonyosat tudni nem lehet.

982 Kapta é nevét épen ugy, mint a biharmegyében fekvő NagyBajom a Bajomi családtol? semmi kútfőből kiokoskodni nem lehet. Mit sokan, látva kivált határának nagy homokos részét, tréfásan jegyznek meg; mint nevét bajos életmódról kapta volna, állítani épen nem lehet miután határának más része hajdan is, mint jelenleg háládatos búzatermő föld volt. A valót leginkább közelíti meg azon vélemény, hogy nagy kiterjedésű homokos, berkes, lapályos utjain keresztül legnagyobb baj volt a hozzá juthatni még pár évtized előtt is fönállott 40-50 ölnyi nádakon keresztül lehetett bejutni, Sárd s Böhönye felöl. Ismeretes puszták: a. Alsó és felsőKak, hajdan falu,

983 mindkettő több Nagy Bajomi és P. Kovácsi közbirtokosoknak többnyire erdővel borított, most már rétek és silány szántóföldekké alakított birtoka, hogy

984 alsó Kakon a régi időkben vár létezhetett, mely az emelkedett kis helységet környező vizes kakás nádat s gyékényt termő nagy berek tett biztos menedékké kitetszik az I. Ferdinand alatt 1546. évi 44. t.cz. tartalmából ut castrorum Dombó, Somogyvár, Kák, Szigeth, etc. fiat provisio

985 megjegyzésre méltó, hogy T.

986 Pataky Antal közbirtokos 976 Utólagos betoldás: Bajom név alatt. 977 XXII. János, az első avignoni pápa. 978 In Notitia Comitatus Simigiensis. Minden valószínűség szerint Bajom először a zselicszentjakabi apátság 1197-ből származó birtokösszeírásában szerepel. (Nagybajom, 17.) 979 Utólagos betoldás. 980 Példának okáért. 981 Lók szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben. (Somogy vármegye, 116.) 982 A településnév Bajom alapszava a honfoglalást megelőző török-magyar kapcsolatokra utaló török eredetű személynévből, a gazdag jelentésű Baj, Baján névből származik. (Nagybajom, 16-17.) 983 Kak első okleveles említése 1297-ből származik. (Csánki, 615.) 984 Kihúzva: különösen. 985 I. Ferdinánd 1546. évi decretumának 44. törvénycikke, melyben a Dunán túl és innen fekvő várakról való gondoskodást rendeli el. A törvényben felsorolt helységek között található Kak is. (Magyar Törvénytár 1526-1608. 181.) 986 Tekintetes.