Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

159. MERENYE Helynevek 1. Merenye községből, Somogy megye, Baboltsai járás - tartozik a' Sziget vári vidék név alatt ismeretes faluk köze.

922 2.3. A' község a' most élők előtt mindig ezen nevel

923 „Merenye" volt ismeretes. 4. A' Török uralom alatt már fenált, s virágzó helv. hitvallású egyház volt.

924 Temploma kövei Szigetvár erősítésére hordattak el, - mint az Egyház történeti jegyző könyve szo hagyomán után bizonyítja. 5. Honnan népesítetett? nem tudatik .6. Név eredetett homály fedi.925 7. Topographiai nevek a. Sáslábi dülö, - hajdan járatlan motsaras helyre nyúlik, most község legelő azon kiszárasztott hely-b. nyugotnak sáslábnak Konti dülö azon irányban fekvő Nagy Dobszai határtol nevezve, c. Kontnak északi irányban Ny aradi dülö hajdan nyárfákkal gazdag erdő szélén d. Északra vad almási dülö, most szántó föld, régen vad alma fákal gazdag erdő, - nyúlik a Szent Miklósi puszta Dad fai düleére, nevét egy ősi levágot fától nyerte =Dütfa dült fa somogyiassan ejtve - e. Ennek keleti irányban rétek Hoszu rét polgároké - Kurgyo urasági most élők emlékezetére lábaihatatlan berek, még azon időben keleti részén egy egyszerű malom volt, mely kis szerűségéért Gurgyelesznek neveztetett, 's innen mostani neve. - f. Ennek délre Ispora hajdan láp most parlag rét. - A többi hely nevek Közép dülö Kert alatti dülö Kendör dülö közönségesek.Követi a' kösséget keletről a Tót Sz: Györgyi délről Görösgalli nyugotra nagy Dobszai és Kálmántsai községek(Dátum és aláírás nélkül!) 160. MERNYE Mernye községből, Somogy vármegyéből. 1. Mernye mező város fekszik Somogy Vármegyében az úgy nevezett turi völgynek végén Igali egyház kerületben, Kaposi Szolgabírói Járásban. 2. Községünknek itt más neve nincs, hanem van Somogyban és Zala megyében is egy ehez hasonló elnevezésű helység csak -e betű különbséggel, 922 Közé. 923 Névvel. 924 A település első okleveles említése 1417-ből származik (Possessio Merenye). (Csánki, 628.) 925 A település neve puszta személynévből keletkezhetett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű, a szerb-horvát Mrnja személynév. (Kiss. 2. kötet, 123.)