Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

mert azokat irják: „Merenye" a miénket „Mernye" és ebből gyakra támad eltévedés kiváltképpen a postákon. 3. A községnek tudtunkra más elnevezése nem volt nincs ma se, hanem mellék neve van: Boldog Aszony Mernye, mely elnevezés Szentegyházától van kölcsönözve, mint az Sarlós Boldog Aszonyra van fölszentelve. 4. Egyéb okmányok hiányában ennyit mondhatni Mernyéröl

926 hogy tudni illik 1555* év Junius havában Togyan

927 budai basa daczára a rövid fegyvernyugvásnak, melyet Szulejmán török császár a magyarokkal kötött, fosztogatta pusztitotta a föld népét, ekkor foglalta és pusztította el a következő helyeket várakat u.m. Pásztó, Vásonykő, Szentjakab, Kaposvár, Korotna, Mesztegnyő, Mernye, Babócsa várakat, Lásd Vasárnapi Könyvtár, „Szigetvár ostroma" cikket Fényes Elektől. Lap. 22,

928 Milyen vár vagy erősség lehetett Mernye azt most hiteles adatok hiányában meghatározni lehetetlen, annyit azonban józanon föltehetni, kiváltkép ha azon helyre tekintünk hol gyaníthatólag kellet az erődöcskének feküdni, hogy a kevés épületecskéket melyek benn lehettek a jól fölhányt sáncokon kivül, még a terjedelmes posvány, berek, és folyócska is folyta körül, melynek ágyát még máig is szemlélheti itt ott a rétekben az ügyes szemlélődő. Ezen idő tájban két Mernyének kellett lenni itt nagy, és kis Mernyének a nagy Mernye az ugy nevezett erőd éjszaki részén az akkori berek mentében feküdt. A kis Mernye a nagytól szinte északra a mai mocsoládi helység határában hol azon dülő föld melyen feküdt mostis kis mernyei dűlőnek neveztetik. Mikor pusztult el kis Mernye bizonyosan nem tudhatni, gyanitani mégis lehet, hogy e török dúlás után Nagy Mernyével egyesült, és együtt is maradt miglen régi helyükről a mostani Boldog Aszony Mernyébe át nem költözködtek. 5. Ezen Boldog Aszony Mernyéröl mondja Kalló egykori göllei plébános a Fehérvári ugy nevezett Custodiatusrol irt Armalisában:

929 „Hogy Nádasdy Tamás Egri püspök, és Fehérvári Custos,

930 mint Mernyének és az egész Custodiatusnak földesura Mernyét a régi helyéről e mostani helyére át tette, és katholikus lakosokkal benépesitette. A régiek a pusztító török üldözésben részint elvesztek részint máshova költözködtek. Ezen kegyes, és istenfélő Custos mint Kalló irja építette a mernyei szentegyházat, és látta el az akkori papszük időben Licentiatus-al,

931 kiről leszármazott a nép szájában még mais imittamott 926 A település első okleveles említése 1229-ből származik (Merena et Merena inferior). (Csánki, 628.) 927 Tujgon. 928 Szigetvár ostroma. Pest, 1857. 929 Kalló Antal (1730-1799) 1760-tól volt göllei plébános, akinek értékes feljegyzései voltak a fehérvári őrkanonokságról, ezek azonban sajnos elvesztek. (Pfeiffer, 563.) 930 Custos: kanonok. 931 Licentiatus: paphiány esetén bizonyos egyházi feladatokat ellátó Világi személy.