Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Ráko puszta nevezéséről semmi tudomás sem létezik s jelenleg Nagyságos Gaál Kristóf Ur birtoka. Rétjei közt egy domb mely pesti domb név alatt ismeretes mely nevét állítólag onnét vette,-hogy egy századdal

712 egy Pesti Urnák (:de a szöllő birtokos Ur neve nem tudatik:) szöllő hegye volt; s mely jelenben kaszálloul használtatik, s mely dombon máiglan is beomlot pinczehely látható. Tékes mely jelenben részint szántó föld -, részint pedig kaszálló, mely nevezetett, hogy honnét nyerte nem tudatik s néhol-néhol a földet színes omladékok láthatok s mely omladékok Török maradványoknak lenni állitatnak. S ezen puszta 130 lelket számito puszta melyek közül 126 Rom. Cath. és 4 Izraeliták. Kapós Keresztúr község Ráko pusztával egyetemben a Szent Balázsi romai catholica anya szentegyházhoz mint filia tartozand. (Dátum és aláírás nélkül!) 115. KAPOSFURED Kaposfüred ehez tartozik Bánkútai puszta. Somogy megye - központi járásba. A3.4.5 és 6 sz: al:

713 kérdés pontokra fölvilágositás nem adható, lakosai magyarok. A község határában elöl forduló topographiai nevek - Hg. Eszterházy Pál kaposi urad: tartozik. Csonka dülö sztó föld. Berekrét Rét. Kázmér sztó föld. Körtéles Rét. Kis rét sztó föld. Bötökfő

714 Erdő. Gombás Erdő. Vörös víz Rét. Deseda Berek. Kelt Kaposfüreden 19/4 1864. Polgár János közs. jegyző. 712 Ti: száz évvel ezelőtt. 713 Szám alatti. A település első okleveles említése 1192-ből származik. (Kaposfüred, 7.) A település neve a fürj madárnévből származhat, és fürjes, fürjekben bővelkedő területet jelöl. Az előtag a Kapós folyó közelségére utal. (Várkonyi, 15.) 714 Ma Magyaregres területén található. (Somogy megye földrajzi nevei, 399.) 715 Utólagos betoldás: 665 népségből. 716 Mérő és Tokaj önálló települések voltak a középkorban. A Somogyi konvent által 1447,1448 és az 1453. évben kiadott oklevelekben is külön vannak megemlítve (Mére, Tolkaj). Mérő első