Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

116. KAPOSMÉRŐ Somogy megye Központi járásban fekszik, Kaposvártól egy mérföldnyire Újlakot körbe fogván határját a Kapós vize két részre osztja egy L betű formába, melly L-nek éjszaki vége Hetes helységre dűl, sík, róna, alsó vége Újlakot övedzi a' Kaposi határra dűl, 's ezen része már az úgy nevezett hegy csoportozat kezdete, melynek Somogyban áltolanyos elnevezése Zselitz (Silizium) de ezen rész jelenben is a' maga nevét mint régi pusztai birtok Tokai viseli, - Jelenben Mérőt mint magyar ajkú lakja 665 népségből

715 nagyobb része helvét vallásúak de vannak Romai Catholicusok is, a' Szt. Benedeki Egyházhoz tartoznakEzen elnevezése Mérőnek későbbi miután 1460-ik év Körül Tokai név alatt voltesméretes,716 jelessen 1234-ki Kő felvágás látható a' mostani Tokaiban, melly jelenben is Templom föld nevét viseli, a' rom Kövek között IV Béla alatt egy Apácza Kolostort állítt a' hagyomány ott állitnak,

717 hogy ezen vidék nagyobb szerű volt, tanúsítja ugyan ez' Templom vidék körüli Hosztemetés halmok, vagyis minden halomban egy ló, ember vász,

718 dárda, sarkantyú és egész tenyér forma lópatkóval - az állítólagos Kolostor alapja Zselicz Kis faludi kőből van, - melly Kőbányát 1852 évben födözték csak újból fel, 's a' Kormány most nagyba utakra használja. - Ugyan Kolostor alapfalába találtatott nagy határ választó jel forma kő, romai eredetű, négy szegletes ezen felirattal IV L R (quarta legio Romána)

719 Ezen vidék rengeteg erdőség volt még - 1815-i évbe - a' Megyei levéltár Tokajt 1468-k év Körül Perneczii birtoknak mutatja,

720 a' család maradéki bírják mái napig is - tény hogy Ujlaky birtoka volt, ki Ulászló királyt Ökörnek nevezvén consfiscáltatott,

721 a' szomszéd Újlaki vár lerombolásakor

722 emléke okleveles említése 1138-ból származik, a dömösi prépostság adománylevelében Mérey néven szerepel. (Somogy megye kézikönyve, 630.) 717 Értsd: a hagyomány azt tartja, hogy. 718 Váz, csontváz. 719 Quarta legio Romana: negyedik római légió. 720 Az említett oklevél keltezése 1447. 09.14., nyelve latin, 1448-ban írattatott át. Hunyadi János kormányzó meghagyja a somogyi konventnek, hogy Perneszi Pál alnádort és fiait: Lászlót és Istvánt adomány cimén vezesse be az Ozorai Pipo magtalan halála után a koronára szállott Mére, Tolkaj, Szenna, Szomajom, Kalacsafalva, Kiskara és Bárd somogymegyei részbirtokokba, melyek most jogtalanul Mérey Arnold János fia Vince és társai kezén vannak. 721 Lefoglaltatott. 722 A XV. és a XVI. század fordulóján nagy változásokat élt meg a középkori Kaposvár. Miután II. Ulászló került a magyar trónra, az ország nagyjai belátták, hogy ha vagyonukat, birtokaikat, és ezáltal hazájukat épségben akarták tudni, kénytelenek külön politikát folytatni az uralkodótól. Bonfini tudósítása szerint Újlaki Lőrinc ökörnek nevezte a királyt, amivel félreérthetetlenül - nem túl acélos - szellemi képességeire célzott. Természetesen ennél komolyabb, és reálpolitikai okai is voltak annak, hogy II. Ulászló és a hozzá hű nagybirtokosok, megelégelve az Újlakiak befolyását, annak letörésére indultak. A középkori Kaposvár jelentős eseménye volt, amikor az uralkodó megostromoltatta a várat. A támadók már majdnem bevették a várat, mikor - véletlen folytán - a védők lőporkészlete felrobbant, és minden lángba borult. A viszálykodásokat meghazudtolva, „szép gesztussal" ért végét az ostrom. A két fél közösen oltotta el a tüzet, majd szabad elvonulást biztosítottak Dombóinak és csapatainak. (Kaposvár, 2000, 69.)