Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Bevezetés

BEVEZETÉS Pesty Frigyes országos Helynévtárából az egykori Somogy vármegye településeinek leírását tartja kezében az olvasó. Ebben a XIX. századi somogyi helységek földrajzi elnevezései, valamint a történetükre vonatkozó adatok találhatók. Pesty 1860-ban kezdett hozzá tudományos vállalkozásához. Munkáját minden tekintetben nevezhetjük hiánypótlásnak, hiszen a földrajzi nevek ilyen mélységű és ugyanakkor országos szintű feldolgozása nem történt meg ezelőtt. Hasonló törekvések korábban is születtek, de vagy a kezdeményezőknek vagy a megcélzott településeknek, és azok tisztikarának hibájából nem valósultak meg. Ebben az esetben azonban mindkét fél „megfelelt" a feladat nagyságának. Pesty Frigyes személyében egy rendkívüli szervező vállalta a munka irányítását. 1863. február 2-án kelt levelében mutatta be a Helytartótanácsnak a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét. Akinyomtatott kérdőívek szétküldése után a helyi bírók, jegyzők, plébánosok végezték el a gyűjtéseket 1864ben. Hozzáállásuk, szorgalmuk, munkájuk igen változatos képet nyújt. Voltak, akik a legkisebb földrajzi egységről is a legrészletesebb beszámolót igyekezték nyújtani, buzgón hozzájárulva ezzel a „nagy mű" sikeréhez (Jádnál olvashatjuk: „Alol irt a' helynevek gyűjtése eránti vonszulomból egy adatot kivan fel emiileni"); voltak olyanok, akiknek leírásából kiviláglik a lokálpatriotizmus, a saját települése iránt érzett büszkeség, szeretet; voltak olyanok, akik bár csak csekély információkkal tudtak szolgálni, sajnálatukat fejezték ki emiatt (Nemesvidnél: „mind ezekre történeti jelentőséget ki búvárkodni nem lehetett", Visontánál: „eléggé fürkésztem ezen tó neve okát, de hasztalan!"); és voltak, akik szinte semmivel sem egészítették ki a kérdőpontokat, azokra nem adtak választ (Várda). Azt állapíthatjuk meg, hogy ha nem is minden esetben volt eredményes a gyűjtés, összességében nagyon gazdag képet kapunk nemcsak a földrajzi nevekről, hanem az egyes települések történetéről, hagyományairól, szokásairól. A helynévtárban közölt adatok mind a történeti, mind a néprajzi, mind a nyelvészeti kutatásokhoz rendkívül gazdag adatbázist nyújtanak. Az is növeli a kötet értékét, hogy a felvétel 303 települést érintett, az 1864. évi közigazgatási állapotoknak megfelelően, egyedül Henész községről nem készült külön felvétel az akkori önálló települések közül. Előfordul, hogy egyes, akkor még önálló