Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)
Bevezetés
településeket más helységekkel együtt írtak össze, mint például Sáncot Bagolánál. Pesty Frigyes Somogy megyére vonatkozó gyűjtése a közigazgatási változások miatt ma már öt jelenlegi megye településeit öleli fel. A XIX. században elkészült összeírásban a mai Somogy, Baranya, Fejér, Tolna és Zala megyék településeire találunk adatokat. Ugyanakkor abban az értelemben is rendkívüli kuriózum a mű, hogy olyan, akkor még élő hagyományokat jegyzett fel, melyek még a török hódoltság idejéből, sőt annál régebbről származtak, és talán az idő múlásával, a leírás hiányában elvesztek volna. Sok esetben túlságosan is a török hódoltsághoz kötötte a helyi hagyomány a fennmaradt tárgyi és szóbeli emlékeket, melyek nagy része azonban a középkorban vagy annál korábban keletkezett. Mint említettük, a vállalkozás sikeréhez több tényező eredményes együttműködésére volt szükség. A Magyar Tudományos Akadémia támogató állásfoglalása után a Helytartótanács hivatalosan is pártfogásába vette a helynévgyűjtés ügyét. A Helytartótanács szólította fel a megyéket az összeírás elvégeztetésére, a megyék pedig a járási szolgabírák útján küldették szét a nyomtatványokat az egyes helységekhez. A kérdőív két részből állt: kérdőpontokból és egy utasításból. Ezek teljes szövege a következő: Az adatgyűjtés a következő kérdőpontokra terjed ki: 1. A megyének, kerületnek, járásnak, széknek neve, hová a helység tartozik. A terület ezen politikai felosztásán kívül némelykor vidék, környék, táj is bír külön elnevezéssel, vagy több falvak csoportozata közös név alatt ismertetik. A hol ilyesmi előfordul, az összeírásban figyelembe veendő, és ha lehet magyarázandó. 2. A községnek, városnak hányféle neve él most; melyik neve bír csak helybeli elterjedéssel, melyik ismeretes országszerte. - Sajátos jelenség, hogy a magyar és román falvak a körülfekvő szász falvak által Erdélyben német elnevezést nyernek, mely elnevezésről az illető magyar és román falvak lakosainak sejtelmük sincs, és mely név különben is csak kis elterjedéssel bír. Viszont sok szász és román falu magyar névvel is bír, miről az illető szász és román falvaknak tudomásuk nincs. Ily viszonyok az ország minden részeiben foroghatnak fenn, hol több ajkú a lakosság, azért felemlítendők. 3. Volt-e hajdan a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különfélekép íratott a mostani helynév? 4. A község mikor említtetik legkorábban? 5. Honnan népesíttetett? 6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből a név eredetéről, értelméről, mindegyik nyelvű helynévre nézve?
