Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Kapoly Bálványos Tab láthatók jelenleg is találtatnak harczi eszközök u.m. kard golyó darabok s.a.t. Dunete dülő szántó föld és rét nevezetességét nyerte mintegy 20 éve hogy az ottani posvány magatol kiszáradván töb apró forrást hagyván maga után, kaszálóvá vált; Büdösnyálasi dülő az abban termet büdös vadkendertöl kapta nevét jelenleg szántóföld; Szállási dülő nevét nyerte, hogy azon helyre az előtt a lakosság terményeit csűrbe össze horta; Tölgyes dűlő az előtt tölgyfa erdő jelenleg szántóföld; Burgundi ezelőtt Zsellérek, házból alló utsza elkülönözés alatt áttétetett, jelenleg földekre vezető ut. Alsó rét a városon alul fekszik, Halászrét régi nagy tó és forrás melyben halászat volt jelenleg kiapadt kaszálló.

1755 Kis hegy, szőllő hegy, Feketés irtás azelőtt elhagyott szántóföld fekete bogyón bodzát termett ettől vette nevét Zimahegy kopár földmagaslat,

1756 Szőllős puszta

1757 Ttts Zichy Antal és Mihály birtoka az előtt falu melynek volt templomának tégláit a lakosok használták fel; Farkasvári hegy. (Dátum és aláírás nélkül!) 295. ZAMÁRDI Helynevek Zamárdi községből Somogy megyéből. Zamárdi falu hagyomán szerént régenten volt itt egy falu Kis Szent Mártír mellyet Tatárok elpusztitottak, a templom elpusztítása után később is találtak az ott volt Templom helyén egy követ, melyre az volt vésve Szent Mártír Igy a Templom és falu elpusztítása után csak sokkal később inpopuláltatott,

1758 a monda szerént ezen falunál és körében sok erdőség találtatván, sok, és többféle német, és tót emberek benne dolgoztak, kik magyarulis alig tudván beszélni falujokat mint német és tót emberek magyarul beszélni nem igen tudták elferdétésből Kis Szent Martir, Szamárdin vagy Szamártin lett, később csak mostani századba mintegy 1832. évben Zamárdi falunak neveztetvén meg, ezen faluban csak 1772. évben épitettvén a Templom, és a Plebaniais kezdődött, mind1755 A XIII. század második felétől vannak adataink Zala településről. 1278-ban Szent Kozma és Dömjén tiszteletére szentelt templomát, 1320-ban pedig lelkészét is említik iratok. (Somogy vármegye, 175-176.) 1756 Imahegyként ismeretes, búzaszentelésre ide vonultak ki körmenettel a lakosok. (Somogy megye földrajzi nevei, 211.) 1757 Első okleveles említése 1082-ből származik (Sceuleus). 1583-ban Zichy Rafael birtoka, 1856ig a Zichy család birtoka volt, utána Zichy Sándor örököseié. (Somogy vármegye, 176.) 1758 Benépesíttetett.