Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

ezeket Vajda Samuel Tihanyi apát épitette - a falu pedig monda szerént 1720. keletkezett.

1759 Ezen falu határában vannak dűlők nevezetessen feljárói dülö, mivel felfelé dűl, Kiliti dülö, mivel szomszéd Kiliti falu arra megy, Sáfrány Kerti dűlő, mivel régenten ott termesztették a magyar vagyis vad sáfránt, Kútvölgyi dűlő mivel igen vizenyes és forrásos, Kert allyai dűlő, mivel a falu körében van továbbá van Part rét, mivel régenten a Balaton tava ott vert most pedig 400 olnyivel is bellebb álla Balaton tava - van még itt egy nevezett Kő hegy, mivel ezen a vidéken a kő nem igen található - és itt fejthetni is lehet, továbbá ván még Diaszoi hegy,

1760 Csirke hegy, ezekről sem monda szerént, sem pedig hagyományból misem tudatik. - eszerént többről itten sem falu vénei sem papjaitól nem tudható. Kelt Zamárdin Junius 24

m 1864. Friesz István Biró Visy István jegyző 296. ZÁDOR Zádor Község Somogy megyében Szigethvári Járásban, Szigetvár várossátol Téli nyugotnak Két és egy fertály hold, távolságra fekszik. Zádor Község hogy hol vette nevét sem irásbol sem hirböl bizonyossan nem tudhatni,

1761 Gyanittolag a Tatárjárásban ezt Zádor nevü család szállotta meg,

1762 az Erdö Közepén, Körös Körül, mélly Erdő volt Zádor Körül, Később Hunyadi család foglalta el, midőn a nép megtelepedett, Hunyaditol Szina Szina

1763 Uraság vette által, most is Báró Sina Simon birja, megjegyzendő, hogy 1759 Atelepülés első okleveles említése 1082-ből származik (Scamard). (Csánki, 657.) AKis Szent Mártír elnevezésre nincsenek írásos adataink. Mivel a községnév mai formája már a XI-XII. századtól kimutatható (Zamard 1171,1229, Villa Zamard 1231.), valószínűtlen a Szent Mártír név lerövidítésének elképzelése. (Zamárdi, 61.) A település nevének eredetéről több hagyomány szerinti elképzelés él. Az egyik szerint egy Zamárd nevű nemzetségfő telepített le ide lakosokat a honfoglalás idején. Egy másik hagyomány szerint a régi falu dombon volt, és szamárháton hordták fel a vizet a Kút-völgyből. Az idegenek ezt látva csúfságból nevezték el Szamárdinak. (Zamárdi, 60. és Somogy megye földrajzi nevei, 142.) Atelepülés neve a szakirodalom szerint valóban a szamár köznévből származik -di képzővel. Hajdan a tihanyi apátság birtoka volt, és bizonyára szamarairól volt híres. (Várkonyi, 16. és Kiss. 2. kötet, 799.) 1760 A hagyomány szerint diófáiról kapta a nevét. (Somogy megye földrajzi nevei, 149.) 1761 A település neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A személynév talán szláv eredetű, lehet a Zadar, ill. Zadora név. (Kiss. 2. kötet, 791.) 1762 A XVI. század végén volt itt birtokos a Zádory család. (Somogy vármegye, 175.) 1763 Sic. Sina családról van szó.