Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)
Somogy vármegye helynévtára
7. mezők: alsó Lépa vada, felső Lépa vada, hosszú réti," 06 Bébitz völgy, Nyáras, Cserallyai, 1107 pusztai, alsó mezö, berekallyai, Taszári uti, nagy földi;— Dűlők: berekallyai, Taszári uti belső, Taszári uti külső, Temetői, cserre dülő, Taszári erdőre dülő, Dáboi I s0 Dáboi 2^, Dáboi 3 dik / Dáboi 4*, Dáboi 5*. Legelők: Kulai, hegy oldal; - peres vagy ökör legelő, tócsai;Kaszállók: alsó berek, felső berek, hosszú rét, malom gát, alsó lépa vada, Bébitz völgy, felső, alsó, sürü, kerti, pusztai. Puszták: Tömörke. Erdők: Tömörkei Cser. Major: Tömörkei. Árok: Határ árok, malom gáti. Forrás: Jó kuti forrás. A mező fekvése róna, - határos, Taszár, Zimány, Községekkel, és Rácz egresi pusztával, A legelő fekvése oldalas és egyenes. Zimány és Taszárral. Kaszálló fekvése lap, és dombos, - Toponár, Taszár és Zimány községekkel. ut. Zimányi, Taszári, Toponári. Kelt Orcziban april 18.1864. Kováts jegyző 189. OSZTOPÁN Helynevek Osztopán községből, Somogy megyéből. 1. Somogy megye. Dunántúli kerület. Kaposvári Járás. 2. Pernesz, és Lengyel Osztopán, a' Pernesz és Lengyel 1108 melléknevek csak helyben, - ellenkezőleg Osztopán országszerte ismeretes. 3. A' községnek más elnevezése nem volt, ugy látszik azonban, hogy nevét ezen tót szótul Sto-Pán (:Száz Ur:) nyerte, minthogy több apró birtokos tulajdona volt. 1109 4. Még a' török dúlás alkalmával állott 1110 a' község szóbeli hagyomány szerint a' nép mint ide, mint a' szomszéd helységekbe Serviábul 1111 a' Törökök által szorittatott ide. 1106 Kihúzva: dülő. 1107 Kihúzva: dűlők. 1108 Perneszy és Lengyel családok után. 1109 A település neve szláv eredetű, valószínűleg a Stupan helynév az alapja. (Várkonyi, 58.) 1110 A település első okleveles említése 1229-ből származik (Oztupan). (Csánki, 633.) 1111 Szerbiából.
