Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

5. Mint a' 4ik pont alatt. 6. Régi időben bizonyos Pernesz család birta Osztopán egy részét, más részét Lengyel család, s ezektől nyerte a' helyi elnevezést, és mindegyik család jobbágyai külön Községet képeztek, külön birót tartottak, sőt pásztoraikat máig is ugyan két részben fogadják, 's fizetik, valamint a' hegy mestert, és hegy pásztorokat is.

1112 7. Belső helyek: Máliczai dülő szántóföld. Kismezői dülő. Gáti rét 's szántó föld. Czerinai szántó föld. Pál v. Berencsei puszta. Viszaki puszta. Kormonity legelő. Szokolyai legelő. Nagy berek rét. Plána szántó föld. Felsőmalom. Grabinai szántó föld és legelő. István puszta. Banyik erdő. Banyik szántó föld Banyicska erdő, és szántó föld. Czerallyak

1113 szántó föld. Krája puszta. Eddei határra dülő. Bükfai dülő. Jakicsevicza dülő. Bajnicska dülő. Berkenyefai dülő. Tarosiczai dülő. Diosi dülő. Puszta vári dülő, egykor Pernesz család lakta, jelenleg szántóföld. Sándoricza szőllő. Tarosicza szántóföld. Magyarosi szántóföld. Unsicza szántóföld. 1112 A helység korábban tulajdonképpen két gazdasági községből állt: Pernesz-Osztopán és Lengyel-Osztopánból, a hajdani birtokosaik után elnevezve. A Perneszy család 1417-ben nyerte a település egyes részeit új adományul, a Lengyel család pedig a XVIII. század elejétől kezdve volt birtokos a községben. (Somogy vármegye, 125.) 1113 Cserallyak néven ismeretes. (Somogy megye földrajzi nevei, 354.)