Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)

2. A Kaposvári Városi Tanács szervezettörténete

A Pénzügyi Osztályon két csoport, adóügyi, költségvetési-vállalati pénzügyi működött, továbbá a gondnokság. Az Igazgatási Osztályon 3 csoportot hoztak létre: igazgatási és légoltalmi, lakásgazdálkodási, szociálpolitikai. A vb-határozat szerint még az újonnan felállított Begyűjtési és Kereskedelmi Osztályon alakítottak két csoportot a szakfeladatoknak megfelelően. Arról nincs adat, hogy a szintén két szakigazgatási feladatkört ellátó Építési és Közlekedési, az Oktatási és Népművelési, valamint a Terv- és Statisztikai osztályokon belül működtek-e szakcsoportok. A felsoroltakon kívül Ipari, Mezőgazdasági, Egészségügyi és Munkaerő-gazdálkodási Osztályt alakítottak ki. Az 1951 tavaszán megalakított

10 Városi Testnevelési és Sportbizottság (TSB) kettős alárendeltségben működő szervként kapcsolódott az apparátushoz, ugyanis szakmailag az Országos Testnevelési és Sportbizottság megyei szerve, míg helyi ügyekben a végrehajtó bizottság felügyelte. Vezetőjét és tagjait a tanács választotta, s helyet adott a főállású elnök működéséhez. Néhány hónappal később, a személyzeti, akkor gyakrabban használt kifejezéssel: a káderkérdés különösen hangsúlyos kezelése folytán a személyzeti főelőadót, egy adminisztrátorral, önálló csoportként kiemelték a Titkárság szervezetéből.

11 1951 júliusában létszámcsökkentést kellett végrehajtani, nem sokkal később pedig átminősítették csoporttá a szakigazgatási szervek többségét. Csak a pénzügyi és az igazgatási osztály elnevezése maradt meg ebben a formában.

12 Ennek ellenére tény, hogy az egyes részlegek beszámoltatását rögzítő jegyzőkönyvekben többnyire osztályként nevezték meg a csoportokat is. Egyébként, ekkortájt 120-130 álláshellyel rendelkezett a városi tanács hivatali szervezete. 1952-ben további változások történtek. A tavasz folyamán újabb létszámcsökkentést kellett végrehajtani a helyi tanácsok hivatali szervezetében. Ugyanakkor előírták a Kommunális Osztály létrehozását a városgazdálkodás feladatainak egységes szervezése és irányítása végett.

13 A Titkárság szervezetét érintette a Titkos Ügykezelés bevezetése, amelyet az addig „elnöki, bizalmas" körbe sorolt ügyek és iratok kezelése céljából kellett kialakítani.

14 A változások nyomán 1953-ban már csak 107 fős személyi állomány végezte a tanács szakigazgatási feladatait. A személyzeti főelőadó ekkoriban

15 terjesztett jelentést a végrehajtó bizottság elé az apparátus káder- és személyzeti helyzetéről. A szakmai-képzettségi összetételről, adottságokról szinte semmit nem tudhatunk meg, azt azonban igen, hogy az alkalmazottak 30 %-ka nő. Ennél figyelemre méltóbb a hivatali személyzet származás szerinti összetételének jellemzése, a korabeli, nem egyszerűen szociális, hanem politikai-szociális kategóriák alapján. A tanács dolgozóinak közel 30 %-ka ipari munkás, több mint egyötöde alkalmazotti, ugyancsak egyötöde mezőgazda10 Az 1951. április 6-i vb-ülés jkv-ében olvasható a TSB kérelme MHK (Munkára, Harca Kész mozgalom) akadálypálya létesítése ügyében. 11 1951. október 5-i vb-ülés jkv-e. 12 1951. július 20-i és szeptember 28-i vb-ülés jkv-e. 13 1952. augusztus 8-i vb-ülés jkv-e. 14 1952. december 12-i vb-ülés jkv-e. ,s 1953. április 17-i vb-ülés jkv-e.