Szántó László: A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 - Somogy megye múltjából. Segédletek 2. (Kaposvár, 2005)
2. A Kaposvári Városi Tanács szervezettörténete
sági munkás származású. A többi alkalmazott kisparaszti, kereskedői, értelmiségi és egyéb foglalkozású családból származott. A végrehajtó bizottság 1955. október 29-én a szűkebb értelemben vett hivatali szakapparátus (tisztviselők és ügyviteli dolgozók) helyzetéről hallgatott meg jelentést. Az előzővel összehasonlítva, meglepően magas, közel 30 %-os volt az agrárproletár származásúnak minősítettek aránya, s lényegében ugyanennyi személyt soroltak az egyéb származásúak kategóriájába. Az igazgatási szervezetben történt még néhány jelentősebb változás az újabb tanácsválasztás előtt. 1953 őszén a Szociálpolitikai Csoportot át kellett helyezni az Egészségügyi Osztály kebelébe. 16 1954 tavaszán, a már korábban létrehozott Kommunális Osztály, valamint az Építési és Közlekedési Osztály összevonásával meg kellett alakítani a Város- és Községgazdálkodási Osztályt. 17 Ugyanekkor létrehozták a begyűjtési hivatalok hálózatát, így 1954. áprilisában a tanácsi apparátusban megalakulhatott a külön Kereskedelmi Csoport. A Nagy Imre-kormány programjának végrehajtása jegyében fontossá vált az állampolgárok panaszainak, beadványainak kezelése. Ennek érdekében 1954. júliusában Panaszirodát hoztak létre a Titkárság keretében. 18 1954 - 1958 A tanácsok második ciklusa tanácstag-választással kezdődött, ugyanis az 1954ben elfogadott újabb tanácstörvény V. fejezetében megváltoztatták a tanácsválasztás rendszerét. A listás választás helyett bevezették az egyéni választókerületi rendszert, s a kerületek számát és helyét a megyei tanács végrehajtó bizottsága állapította meg. A póttagválasztást megszüntették, tehát, ha a tanácstagi hely bármilyen okból megüresedett, időközi választáson kellett kiegészíteni a tanácsot. Tárgyunk szempontjából említést érdemel még az a tény, hogy a nagyvárosok megyei jogkört kaptak, míg a megyeszékhelyeket és más nagyobb városokat járási joggal ruházták fel. Az ilyen városok tanácsának létszámát - a lakosság számától függően - 80 és 200 között állapíthatta meg a megyei tanács. A törvény egyébként nem vezetett be lényeges változásokat a tanácsi rendszerben. Kaposváron 110 tanácstagot választottak, akik 1954. december 6-án tartották alakuló ülésüket. A tanácstagok ezúttal 15 tagból álló végrehajtó bizottságot választottak, amelynek élén változatlanul 3 tisztségviselő állt. Közülük csak a vb-titkár személye változott. A ciklus utolsó időszakában kicserélődött a vb-elnökhelyettes személye, s így 1958 őszétől első alkalommal töltötte be nő ezt a tisztséget. 19 Az új tanácstörvény nagyobb és más szerepkört szánt az állandó bizottságoknak. A törvény szerint - korábbi feladatuk mellett - fórumai, eszközei kellett volna legyenek annak, hogy a „dolgozók széles tömegei" tevékeny részesei legyenek az államhata16 1953. október 23-i vb-ülés jkv-e. 17 1954. március 5-i vb-ülés jkv-e. ;s 1954. július 29-i vb-ülés jkv-e. 19 1957. június 29-i, és 1958. szeptember 25-i vb-ülés jkv-e.