Gőzsy Zoltán: Hitbizományi iratok - Somogy megye múltjából. Segédletek 1. (Kaposvár 2003)
Bevezető
maztassanak." Ugyanezen az ülésen Deák nem kevesebbet állított, mint hogy az ország hanyatlása és a hitbizományok léte között párhuzam vonható („Hazánk hajdani virágzásának korában fideicommissumok nem valának ... azóta ezen intézeteknek lassú mérge rontotta meg hazánk lehető virágzását... S azért a természet rendével és igazsággal ellenkező, hazánkra káros fideicommissumok eltörlésére szavazok"). 21 Bár az országgyűlés érintetlenül hagyta a hitbizományok intézményét, a reform iránti igény azonban fennmaradt. A hitbizomány birtokosai azonban nem éreztek ekkora ellentétet családjaik vagyonának, jólétének biztosítása és az ország érdekei között, sőt inkább párhuzamot vontak közöttük. 22 Véleményük szerint ugyanis elsősorban a vagyonában megerősödött nemesi családok képesek az uralkodót támogatni és a haza sorsát előrevinni. 1846-ban a Magyar Tudományos Akadémia pályadíjat tűzött ki a reform tervezetére „A magyarországi hitbizományok átalakításáról" címmel. A három pályadíjat nyert pályázó a hitbizomány pénztőkére való átalakítását javasolta. 23 Az országbírói értekezlet azonban nem fogadta el a hitbizományok megszüntetését. Sajátságos, hogy a magyarországi hitbizományok történetében nem egy közvetlenül a hitbizománnyal foglalkozó törvény hozott döntő változást. Az ősiség intézményét eltörlő 1852-es pátens hatására sorra jöttek létre a hitbizományok Magyarországon. 24 Az ősiség korábban bizonyos fokig feleslegessé tette a hitbizományi alapításokat, mivel bizonyos szintig ez az intézmény is biztosította a családi vagyon megtartását. 25 Ezt támasztja alá, hogy az 1852. utáni időszakra esik az alapítások mintegy kétharmada, miként az itt bemutatott hitbizományok - egy kivételével 26 - mindegyike. A XVIII. század előtt 6, a XVIII. században 10, a XIX. században 76 hitbizományt alapítottak, 1860 és 1890 között 57-et, azaz az intézmény fennállásától számított 183 év alatt nem keletkezett annyi hitbizomány, mint 1860 és 1890 között. 27 21 Kölcseyt és Deákot idézi: Földes Béla. in Földes Béla: Adalékok a magyar hitbizomány kérdéséhez. Akadémiai Értesítő V. kötet. (1894.) 55. füzet. 403. 22 Somssich József pl. a következőképpen fogalmaz a hitbizományi alapítólevélben: „ családomnak oly vagyont biztosítsak, mely jólétének, anyagi és szellemi erejének fenntartása és tovább fejlesztése, nemkülönben a haza és a király iránti kötelességek sikeres teljesíthetésének alapul és eszközül szolgálhasson." SML. VII. 12. d. Hitbizományi iratok. X.1./2.89. Az 1945 előtt a hitbizományról írt történeti munkák nem látták idejétmúltnak a hitbizomány intézményét („a mai napon is fenntartást igényli" Erdélyi, II. 79.). Vallásos meggyőződéssel átitatott írásaikban a szerzők azt bizonygatják, hogy a hitbizományok nemes célt szolgálnak, nemcsak családi, hanem társadalmi, politikai célokat, sőt a közérdeket is („megható az a mély vallásosság, nemkülönben azon szeretet, amellyel az alapítók a család körébe számított alattvalóik iránt viseltettek." Erdélyi, II. 77-78.). Erdélyi a közgazdaságinál magasabb szempontokat is megfogalmaz: „nálunk egyúttal nemzeti érdek is! Csak igy biztosithatjuk a magyarság supremációját az ország erdős határszélein lakó nemzetiségekkel szemben!" Erdélyi, II. 81. 23 Az első díjat Keresztury József, a másodikat Benczúr János, a harmadikat Varga Soma nyerte el. Erdélyi, I. 4. 24 Az ősiség megszüntetését kimondó rendelet 13. szakaszában elrendelte: „A fennálló családi hitbizományok érintetlenül maradnak." 25 Erdélyi, I. 11. 26 A Széchényi Ferenc által 1814-ben alapított felsősegesdi hitbizomány. 27 Hitbizományokra vonatkozó számadatok: Földes, 404-406.
