Gőzsy Zoltán: Hitbizományi iratok - Somogy megye múltjából. Segédletek 1. (Kaposvár 2003)

Bevezető

Hitbizomány alapításához elsősorban és értelemszerűen egy „alapítási cselekmény" volt szükséges, mely egy magánrendelkezésből és királyi jóváhagyásból (illetve az ezt alapul vevő igazságügy-minisztériumi rendeletből) állt. A hitbizománynak egy időben csak egy személy lehetett a birtokosa,

11 akinek a joga nem a közvetlen elődtől, hanem az alapítótól származott. A hitbizományi birtokost illette meg a hitbizomány haszonélvezeti tulajdonjoga.

12 Hitbizomány alapító okirat halálesetre szóló végrendelet, szerződés vagy királyi adomány útján jöhetett létre.

13 Az utódlás módját az alapító döntötte el (tetszése szerint), és azt az alapító okiratban lefektette. Az öröklés rendje szerint megkülönböztetünk primogeniturát (első fiúszülöttség), majorátust (az ún. ízközelségi fiúutódlás, ha többen vannak, akkor a „major natus" dönt) és seniorátust (a fiúszármazók közül a legidősebb örököl).

14 Bár az alapítók különbözőképpen állapították meg az örökösödés rendjét, leggyakrabban az elsőszülöttség alapján örökölték a birtokosi címet. Alapelv volt a magyarországi hitbizományoknál is, hogy az mindig elsőszülöttről elsőszülöttre szállt. Amennyiben az elsőszülött elhunyt, és volt öröklésre alkalmas leszármazója, nem a másodszülött (testvér), hanem az elhunyt elsőszülött leszármazója örökösödött az elsőszülöttség értelmében. Az elsőszülött másodszülöttje csak akkor juthatott a hitbizományhoz, ha az elsőszülött fiága kihalt. A fiági leszármazók kihalása esetére a hitbizományi alapítólevelekben általában úgy rendelkeztek, hogy az első örökös személyéhez születési ideje révén legközelebbi nőrokonhoz legközelebbi fiági leszármazott örököljön. A család nevének és fényének fenntartása iránti igénye látszik az alapítóknak abban a rendelkezésében is, hogy a hitbizomány birtokához jutó leányági leszármazóknak fel kellett venniük a nevük mellé az alapító családi nevét.

15 Találhatunk rendhagyó elemeket is a somogyi hitbizományok öröklésével kapcsolatban. A Somssich-féle hetesikaposújlaki hitbizomány alapítólevelében például fiági magvaszakadás esetére leányági örökösödést szab meg Somssich József, leányági magvaszakadás esetére pedig egy alapítványt jelöl ki örökösként.

16 Kund Vince - miután nem volt gyermeke - a hitbizományi alapítólevelében testvére Gusztáv másodszülött gyermekét, Bélát nevezte meg elsőszámú várományosként. Ennek az volt az oka, hogy Kund Bélát „kora gyerekségétől kezdve" nevelte, szerette és saját gyermekének tekintette. Kund Gusztáv elsőszülött fia (Kund Jenő) és utódai csak akkor örökölhettek volna, ha Kund Bélának „fiutódai nem lennének."

17 A hitbizományi birtokosnak tartózkodnia kellett a vagyon elidegenítésétől, valamint az állag csonkításától, és köteles volt a hitbizományi vagyont célirányosan kezelni. Ha mégis bekövetkezett csökkenés a hitbizományi vagyonban, azt 11 Hitbizománynak csakis az a vagyon volt tekinthető, amelyben az öröklés rendje kizárólag csak egy örököst ismert el egy időben. 12 Erdélyi, II. 298. Az 1687:IX. tc. egyértelműen megfogalmazta, hogy a birtokost az usus fructus, vagyis a haszonélvezet joga illeti meg. 13 Kállay 70. 14 Kállay, 70. 15 Ezt láthatjuk például a Kund család esetében, ahol Kund Béla leányági leszármazója (Kund Hanna fia), Falion Kund Béla néven lett első várományos, majd 1944-től hitbizományi birtokos. 16 SML. VII. 12. d. Hitbizományi iratok. X.1./2.89. ,7 SML. VII. 12. d. Hitbizományi iratok. V.2./225.