Szili Ferenc: A hatalom és az erőszak természetrajza a XVIII-XIX. századi somogyi panaszlevelek tükrében - Somogyi Almanach 54. (Kaposvár, 1997)

2. A levéltári források elemzése

A Somogy Megyei Levéltárban a XVIII-XIX. század üzeneteit így a panaszleveleket is közkinccsé kell tenni. Többéves kutatás eredményeként 131 db panaszlevelet gyűjtöttünk össze, amelyekből kitűnik, hogy az adott kor emberének a kiszolgáltatottsága és megaláztatása, esetenként a bűn nélküli bűnhődése, milyen bonyolult és változó módon érvényesülhetett. Ma már evidens, hogy a történelem nemcsak az osztályharcok története, hanem az egyén kiszolgáltatottságának és megaláztatásának a története is. Az egyének sorsát sok esetben az még nem determinálta, hogy a hatalom birtoklói, vagy pedig az elnyomottak közé tartozott. A hatalommal együttjáró erőszak, a megaláztatás, mind a gazdagok, mind pedig a szegényebb népréteg sorában is szenvedést és fájdalmat okozhatott. A brutális férjnek kiszolgáltatott nemes asszony életszínvonala biztosan magasabb volt, mint egy jobbágyasszonyé, az élet minősége tekintetében azonban rosszabbul élt. Az agresszív típusú emberek - osztályhelyzetüktől függetlenül - visszaéltek erejükkel, szellemi fölényükkel és általában a hatalmukkal. A nemes és jobbágy családoknál is gyakorta előfordult, hogy az apa a gyermekét permanensen tettlegesen bántalmazta, illetve amikor a gyermek a szülőt elhagyva, öreg napjaiban róla nem gondoskodott. De a testvér némi segédlettel megfoszthatta a testvért a vagyonától és családjával együtt a nyomorba taszíthatta. A levéltárakban őrzött panaszlevelek, olyan üzenetrögzítők, amelyek érzelmeinkre, igazságérzetünkre, de racionális cselekedeteinkre is hatnak. Az egyéni sérelmek sokszínűsége még a kutatót is meglepi és bizonyos csoportosításra készteti. Megismerhetjük a községi bírók, a tanítók és a jegyzők emberi habitusát, kiszolgáltatottságuk mértékét. A katonaságtól való félelem nemcsak az egyént, hanem a családot is érintette. Megrázóak azok a levelek, amelyekben a feleség, aki egyedül neveli a gyermekeit, az állam által „elrabolt" férj szabadulását kéri. Öreg szülők könyörögnek, mivel a munkára már alkalmatlanok és nincs gyámolítójuk sem, engedjék el a katonaságtól gyermekeiket. A levelekből ugyancsak kitapinthatjuk a földesurak és a tisztjeik visszaéléseit. Mindennaposak az ártatlanok megveretései, gyakran brutális módon. A népi irodalom gyöngyszemei ezek a levelek, amelyekben az ember megaláztatása íródott meg. A nők alárendeltségéről és kiszolgáltatásáról is megdöbbentő adatokat olvashatunk, kisemmizik a vagyonukból, el kell tűmiök a brutális férjet, jobbágyfeleségnek, nemesasszonynak egyaránt - és a férj családjának intrikáit is. Megnehezítik a válást, a férjet elhagyó feleséget karhatalommal kísérik vissza és kötelezik templomi esküjének betartására. A vallási sérelmek tanulsága, máig hatóan érvényes. A papok példája, vagy