Szili Ferenc: A hatalom és az erőszak természetrajza a XVIII-XIX. századi somogyi panaszlevelek tükrében - Somogyi Almanach 54. (Kaposvár, 1997)

2. A levéltári források elemzése

mivel Kossuth-bankókat rejtegetett és izgató kijelentéseket tett állásából menesztették, a megyét is el kellett hagynia. 2. A LEVÉLTÁRI FORRÁSOK ELEMZÉSE A társadalomtudományok művelól a globális jelenségek vizsgálatán túl, a részletekre is keresik a választ. E jelenség közé sorolható a hatalom és az erőszak megnyilvánulása, amely nemcsak a társadalom nagyobb csoportjait érintette, hanem a családokat és az egyéneket is. A hatalom és az erőszak térben és időben mindenütt, minden korszakban és társadalomban érvényesült. A módszerek és a kiszolgáltatottság formái megváltozhattak, a lényeg azonban megmaradt, mivel a hatalom mindenkori birtokosai, az egyén és a közösségek megfélemlítésének olyan gazdag eszköztárával rendelkeztek, amelyeknek a teljeskörű ismeretével még ma is adósak vagyunk. Jóllehet a hatalom és az erőszak kérdése nemcsak korunk kutatóit ihlették meg, hanem szinte az ókortól napjainkig kimutatható, hogy történészek, filozófusok, írók, költők, politikusok, szociológusok, nem egyszer államférfiak is foglalkoztak e problematikával. Közülük többen személyes kockázatot is vállaltak a hatalommal szemben és szenvedték el annak retorzióit. A testi fenyítések, a foglalkozástól való eltiltások, a száműzetések, a bebörtönzések, a kínzások és nem utolsó sorban a kivégzések jelzik azt a drámaian tragikus utat, amelyet a hatalom számukra kijelölt. A hatalom arroganciája nemcsak nyüt, hanem burkolt formában is érvényesült, jogilag törvényekkel biztosítva, vagy pedig azokat nem vették figyelembe. Felhívjuk a figyelmet, hogy a panaszlevelek stílusából nemcsak a kor emberére, hanem a korra is hasznosítható információkat kapunk. A stílus látszólag érinti csak a felületet, lényegében a társadalom mélyebb rétegeiről az etikáról, a jogrendszerről, az emberi viszonyokról, a félelmekről ad látleletet. Az elmúlt évtizedekben a Somogy Megyei Levéltár kiadványaiban is számos tanulmány jelent meg azokról a társadalmi megmozdulásokról, jobbágy-felkelésekről, parasztmozgalmakról, munkásmozgalmi szervezkedésekről, amelyekből a vizsgált kérdést globálisan megismerhetjük. A részleteket, a személyes emberi sorsokat és szenvedéseket és ezeknek a mához szóló üzeneteit a hagyományos módszerrel nem tudjuk bemutatni, még kevésbé tudjuk az egyénnek szóló konzekvenciák levonását érzékeltetni.