Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
IV. Az egyesületek tagsága
megközelítését tükrözték. Ez a légkör az öntudatosodó parasztság soraiból országos formátumú politikusokat is kinevelt. A két legismertebb személy egyaránt a módosabb parasztság soraiból nőtt ki. A két Szalóky-tanítvány közül az egyik: Nagyatádi Szabó István a miniszteri székig, a másik. Gyura János pedig az MSZDP-ig és 1919-ben a Tanácsok Országos Gyűléséig jutott, majd a Szovjetunióba emigrált (s utóbb a személyi kultusz áldozata lett). A két politikus egyesületi jelenlétéből is feltételezni lehet, hogy a körben komoly politikai viták folytak. Ezt bizonyítja egy 1904-ben lezajlott nyilvános politikai összecsapás is. A július 31-i csokonyai szocialista népgyűlésre válaszképp a község birtokos polgársága, Szalóky vezetésével, tartott tömegdemonstrációt, melynek szónokaként elmondta, hogy kevés képviselőjét találta a faluban a szocializmusnak. A szocialisták vezetője, Gyura is szólni akart, de a főszolgabíró ezt nem engedte, mert „féltettem Gyurát a nép haragjától, nem akartam, hogy Gyurát nékem kelljen megoltalmazni." 170 Az augusztus 28-i népgyűlés szervezője és első felszólalója, a helyi szociáldemokrata földmunkások vezetője, Gyura volt, aki „...a nép előtt igazolni igyekezett a múlt évben közte és Szalóky Dániel között, a Pécsett megjelenő Munkás czímü szociáldemokrata lapban lefolytatott hírlapi polémiában tanúsított eljárását..." A főszolgabírói jelentés szerint „beszédje a közönségre legalább is hatástalan maradt, ha nem keltett ellenszenvet." A második szónokként Pelczéder Ágoston lépett a hallgatóság elé. Öt, a helyi tehetős parasztokat képviselve, követte Felső (utóbb Nagyatádi) „Szabó István községi esküdt felszólalása, ki a község helyeslése közben tiltakozott a szociáldemokratia ellen." A negyedikként szólásra jelentkező Szalókyt a főszolgabíró erről lebeszélte, nehogy tüntetés alakuljon ki. Gyura azonban a küzdelmet nem adta fel és a járás területén tovább fokozta agitatív tevékenységét. A következő évben a kibontakozó „nemzeti ellenállás", valamint az aratómunkások és uradalmi cselédek sztrájkmozgalma felkorbácsolta a közhangulatot. 1905-ben Gyura újabb népgyüléseket tartott Csokonyán, amely a járási főszolgabíró következő évi beszámolójában már mint a szociáldemokrata párt „fő fészke" szerepelt. 171 A balatoni fürdőegyesületek tagsági viszonyainak vizsgálatát az 1890-es esztendőktől az 1944-ig terjedő időszakra vonatkozóan próbáltam elvégezni. így az ott leírtak a dualizmus koránál jóval szélesebb periódust ölelnek fel. Ennek ellenére adataikat a „boldog békeidőkre" is vonatkoztathatjuk, mert — jóllehet a két világháború közti adatforrásokat használtam — az akkori tagok egy jelentős része azonos volt az alapító személyekével. A fürdőegyesületek személyi összetételét látszólag lényegesen könnyebben rekonstruálhatjuk, mint — általában — az egyesületek tagságáét. A rendelkezésünkre álló — kétségkívül jelentősebb számú, de vegyes színvonalú — névsorok és címtári adatok azonban nem mindig teljes körűek, alkalmanként SML főispáni biz. 92/1904. a barcsi fszb. 1904. aug. 8-i jelentése. 71 SML főispáni biz. 98/1904.
