Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

IV. Az egyesületek tagsága

-A Csokonya Vidéki Népnevelési Egylet vonzáskörzete (9. térkép) Az egyesület politikai színezetének megrajzolása nem könnyű feladat. A tagság és a vezetőség széleskörű érdeklődése és a fogékonysága az új iránt mindenképp feltételezte, hogy a politikai kérdések elől sem tértek ki. Ha figyelembe vesszük Kelemen Elemér egyik megállapítását — miszerint a „tanítók szervezkedése, egyleti élete Somogyban a dualizmus második felében pontos előírások, szigorú megkötöttségek között zajlott; tisztán »szakmai« tevékenység volt, elvesztette korábbi gazdasági és érdekvédelmi funkcióját. A szellemi és politikai útkeresés helyi próbálkozásai nem bontakozhattak ki: a tanítóság többségét jelentő felekezeti tanítókat munkaköri előírások kötöttek a felekezeti tanítóegyletekhez,..."

169 — akkor pusztán az egyesület célja is politikai állásfoglalást jelentett. Az egylet tagjai többször is büszkén vállalták felekezetmentességüket. A kör helyiségeiben nagyfokú politikai liberalizmus uralkodott. Az 1880-as évtized elején ilyen alapállásból ítélték el a tiszaeszlári per kapcsán az antiszemitizmust. A szabadelvű szellem tette lehetővé, hogy a szocializmus tanaival is foglalkozzanak. Az elhangzott előadások és a közönség reagálása az eszmétől való tartózkodást, valamint a kérdés filantróp és utópisztikus 169 Kelemen, 1980: 338. p.