Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében

Ezek egy része — például az előbbiekben ismertetett okból vagy akár a munkás- és agrármozgalmak leszerelésére — a megye politikai vezetőinek ösztönzésérc alakult. A szigetvári főszolgabíró 1898-ban, amikor arról értesült, hogy a baranyai szociáldemokraták a járásában készültek propagandát folytatni, ezt megelőzendő, azonnal kiszállt és „felvilágosította az értelmesebb földműveseket", s közreműködést kért a lelkészektől és a tanítóktól, a jegyzőktől pedig éberséget. Ezek után megelégedéssel nyugtázta, hogy „N[agy]dobszán és Merenyén a lelkészek kezdeményezésére és elnökletük alatt olvasóegyletek alakultak, s ezekben a nép helyes irányba fog vezettetni, komoly hírlapok és könyvek olvasása és vallásos estélyek hatása által erkölcsökre nemesíttetni fog."

137 Számos kör viszont ellenkező politikai előjellel született meg. „Az intenzív gazdálkodásra való áttérés a gépesítés arányában fejleszti a nagybirtokot — miközben a paraszti osztály pauperizálódása növeli a munkaerő-kínálatot — ami egyúttal azzal a következménnyel is jár, hogy a nincstelenek jelentős részétől ... igyekszik megszabadulni. A levezető csatorna az amerikai kivándorlás, amely ... a paraszti elégedetlenséget csak enyhíteni tudta, hiszen a századelőn fellángoló agrárszocialista mozgalmak epicentruma éppen Somogy volt..."

138 Ezért is kívánta a vármegye főispánja korlátozni a szocialisták egyesületalapítási törekvéseit. A „... szociáldemokrata párt újabban fokozottabb tevékenységet fejt ki ebben az irányban[, hogy a] munkások körében olvasókör, földművelő egyesület, általános népkör, népművelő egylet és hasonló címek alatt minél több szervezetet létesítsenek, s az alakulandó egyesületeket alapszabály-mintával ellátják."

139 Somogy megye főispánjának bizalmas iratai már az 1890-es évektől jelezték a növekvő feszültséget, ami végül is az aratómunkások és uradalmi cselédek 1905-ös sztrájkjában érte el csúcspontját. Az olvasókörök nevében is — mint például Nagybajomban, Városhidvégen, Vásárosbécen vagy Szölösgyörökben — mind gyakrabban szerepelt a „48-as" vagy a függetlenségi' megkülönböztető névhasználat. A kulturális egyesületek más csoportjai is nagyobb politikai aktivitást mutattak. A megyei közművelődési egyesület tevékenysége ugyancsak ebben a periódusban erősödött meg.

140 A progresszív polgári értelmiség úgyszintén megalakította a maga egyesületeit. A kibontakozó szabadoktatás szolgálatába álltak Kaposváron és Csurgón a szabadkőművesek közreműködésével alapított Szabad Lyceum egyesületek. A Berzsenyi Szabadkőműves Páholy — a város „egyik leghaladóbb művelődési egyesülete" — 1903-ban, a megyeszékhely legjelentősebb irodalmi egylete, a Somogy Megyei „Berzsenyi Dániel" Irodalmi és Művészeti Társaság pedig 1904-ben alakult meg. A megyében létrejött 6 dalkör közül a legjelentősebb a Kaposvári Zenekedvelök Egyesülete volt. Az 1879-1894 között működött 137 SML főispáni biz. 18/1898. m Szili, 1971: 235. p. 139 SML főispáni biz. 76/1904. 140 SML főispáni ein. 19/1896.