Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében
régészeti társulat örökségét kívánta továbbfolytatni az 1909-ben alapított Somogy Megyei Múzeum Egyesület, melynek alapszabályát azonban csak 1914-ben hagyták jóvá. A kormány szabadelvű egyházpolitikájáról a törvényhatóságokban 18931894-ben bizalmi szavazást végeztek. Somogy megye közönsége az anyakönyvezés, az izraelita vallás egyenjogúsítása és a polgári házasság kérdéseiről 198:40 arányban a kormány álláspontja mellett voksolt. 141 Az egyházak — különösen a római katolikus egyház — útkereső törekvését jelezte, hogy az 1896 és 1914 között alakult 450 egyesületből 62 (13,71 %) volt - megnevezésében is — felekezeti. Az evangélikusok és a zsidók jótékonysági egyleteket, a katolikusok pedig legényegyleteket, katolikus köröket, továbbá olvasóköröket szerveztek, jelezve, hogy az elveszített pozícióikat így kísérelték meg más területen visszaszerezni. Az 1895-ben megalapított — a liberális egyházpolitikai törvények revízióját programjába vevő — katolikus Néppárt is támogatta e törekvéseket. A megye katolikus körei (pl. Balatonbogláron, Barcson, Igáiban, Kaposváron, Szigetváron stb.) 1894 és 1901 között szintén hasonló céllal alakultak meg. A fiatalok iskolán kívüli nevelése érdekében hozták létre 1903 és 1913 között a keresztény ifjak, illetve a katolikus ifjak egyesületeit (pl. Balatonkilitiben, Berzencén, Gombán, Marcaliban és Nyimben). Somogyban, a szigetvárin túl, mindössze két katolikus legényegylet alapításáról van tudomásunk a korszak végéről. Úgyszintén a párt- és világnézeti küzdelmeket demonstrálták azok az olvasókörök, melyek névválasztásukban is kifejezésre juttatták politikai álláspontjukat. Ezek az olvasóegyletek céljaikban és szervezeti struktúrájukban is számos antidemokratikus elemet hordoztak. A körök egy részében — az egyleti autonómiát jelentősen csorbítva — eleve már az alapszabályokban kikötötték, hogy az elnök, akit nem választottak, hanem kineveztek, csak a helyi lelkipásztor lehetett. Az alapvetően agrármegye munkásmozgalma az ország ipari vidékeihez képest fáziskésésben volt. Ez a munkásegyletek helyi szerveződéseiben, pontosabban mondva ezek megnyilvánulási formájában is tükröződött. A szakegyletek Somogyban csak az 1910-es évektől próbálták meg tevékenységüket kiterjeszteni. Ennek irányát és mértékét óhajtotta befolyásolni, illetve a bennük rejlő lehetőséget kihasználni — a politika katolicizmus jegyében — a katolikus egyház. Az országban szerveződő, a különféle szakmákhoz kapcsolódó keresztényszociális egyesületek közül Somogyban csak néhány szerveződött meg, igaz nem véletlenül, például Barcson és Kaposváron, ahol 1914 tavaszán komoly sikereket könyvelhettek el: „... a mai napon a kaposvári kath[olikus] körben az itteni kőművesek, kik eddig a szocialisták legnagyobb contingensét és legerősebb támaszát képezték, megalakították a kőművesek keresztény szakszervezetét, az alakuló gyűlésen mintegy 500 [fő] vett részt." 142 141 SML ai. 742/1893. 142 SML főispáni 35/1914.
