Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében

polgármestersége alatt határoztak. A korábbi 5l-l35-höz képest 1896 és 1914 között évente 99-258 építkezés zajlott le városban.

131 A gazdasági fejlődés e lendületes periódusa sem volt mentes a belpolitikai válságoktól, amelyek között kétségkívül a leglátványosabbnak az 1905-1906-os „nemzeti ellenállást" kell tekintenünk. Az agrárius táborba tartozó Somogy vármegye politikáját irányító — a nagybirtokos arisztokráciával szövetségben álló — középbirtokosok a mozgalom első fázisában csatlakoztak a „nemzeti ellenállás"-hoz.

132 A megye vezető politikusai az egyesületi tevékenységet is igyekeztek bevonni az események menetébe. Részben ennek következtében szaporodott meg a „48-as" és a függetlensége jelzővel ellátott egyletek száma. A másik oldalon viszont — a tömegmozgalmak erősödése miatt —, az érvényes jogszabályok maximális betartásával igyekeztek kordában tartani a renitens egyesületeket. Az egyesületek politikai szférába történt bevonása a fővárosban, illetve az ország más tájain, főképp persze a Viharsarokban a somogyi példáknál szembetűnőbb volt. Utalásként említhetjük az olvasóegyletekből és a népkörökből kinőtt alföldi parasztpártokat, vagy a Nemzeti Társaskör metamorfózisát Nemzeti Munkapárttá.

133 Az alapszabályaikban megfogalmazott célok szerint ezekben az esztendőkben nyolc politikai egyesület alakult Somogy megyében: a Kaposvári Demokrata Kör (1911), a Barcsi Keresztény Szociális Egyesület (1907), a Kadarkúti 48-as Függetlenségi Kör (1910), a Homokszentgyörgyi Kossuth Kör (1898), a Kaposvári 48-as Függetlenségi Kör (1905), a Nagyatádi Szabó István vezetése alatt állt Somogy Megyei Kisgazdák Egyesülete (1908-1909), valamint egy-egy földmunkás-egyesület Szigetváron (1913) és Tabon (1912). Persze más egyesületeket is magával ragadott a mozgalmas politikai élet. A szakmai és a szakmai önképzőkörök majd 78 %-a alakult gazdakörként, amelyek élén számos esetben nagybirtokos elnök állt.

134 A gazdakörök a mezőgazdasági szakképzésen, a könyvtári kultúra terjesztésén túl, a Darányi Ignác-féle koncepciónak megfelelően, egyúttal a századfordulóra felerősödő agrárius-merkantilista küzdelmek eszközei is voltak.

135 A Magyar Gazdaszövetség, melynek vezetőségében hét somogyi nagybirtokos is helyet kapott, gazdakörök, hitelszövetkezetek és olvasókörök hálózatát igyekezett kiépíteni a falvakban. Ezek a körök a földművelésügyi kormányzattól segélyeket és kis népkönyvtárakat is kaptak.

136 A kulturális egyesületek tevékenységében, természetesen, szintén nagyobb helyet kapott a politika. A csoport 150 egyesületéből 125 olvasókörként jött létre. 131 SMLpolgárm. 11960/1912., 316/1917. n2 Szili, 1971: 238. p. 133 Lásd! Az alföldi körökről Bezdán Sándor tanulmányait, a Nemzeti Társaskörről pedig Pö lös kei Ferenc könyvét. 134 SML SGE 1907-1912 sz.n. 135 Gazdaszöv.: 216. p. 136 SML főispáni 14/ 1913.