Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
III. Somogy megye egyesületei a kisebb időmetszetek tükrében
13 (1881) alakulást jelentett. Ez az elözö évtizedhez viszonyítva már némileg kedvezőbb képet mutatott. Mivel nem ismerjük pontosan a ténylegesen működő egyletek számát, így azt sem tudjuk megítélni, hogy az egy egyesületalakulásra jutó 8 540 főnyi népesség az arányok kedvezőtlenebb eltolódását jelentette-e? Magyarországon 1878-ban az egy társulatra eső lélekszám a városokban 3 035 (Szabadka) és 371 (Marosvásárhely) között változott, a megyéket tekintve — a városok nélkül — a két szélső érték 1 286 (Brassó megye) és 24 650 (Kolozs megye) között mozgott. A 65 megye közül 26-ban — Somogyban is — minden járásban működött egyesület. A Dél-Dunántúlon Baranyában, Tolnában és Zalában viszont volt olyan járás, ahol az összeírok nem találtak egyletet. 103 A relatív egyesületsürüséget tekintve megyénk — a régió másik három vármegyéjével egyetemben — igen előkelő helyet foglalt el az országos sorban. A megye 309 települése közül 17-ben (az összes 5,50 %-ában) született új egyesület. A legtöbb társaság a Marcali, a Tabi (6-6) és a Csurgói járásban (5), a legkevesebb pedig az Igali (1) és a Kaposvári járásban (1) alakult. A járási székhelyeken 2 (Barcs, Lengyeltóti, Szigetvár, Tab)-8 (Kaposvár) egyletet szerveztek. Igáiban és Marcaliban pedig egyáltalán nem alakult új egyesület. A járások központjain kívül a Barcsi, a Tabi, a Marcali és a Kaposvári járásokban jegyeztek fel a községekben újabb alakulásokat, amelyektől azonban a megye egyesülettérképe korántsem lett látványosabban sűrűbb (4. térkép). A Csurgói Járási Népnevelési Egylet a járás nyugati területén, a Kötcse Vidéke Könyvtáregylet pedig község közvetlen körzetében működött. A Somogyvármegyei Régészeti és Történelmi Társulat, a Mária Valéria Egylet és a Somogy Vármegyei Községi és Körjegyzők Egylete az egész megyét tekintette működési területének. A második periódus 4 éve az 1873-as pénzügyi „nagy krach" utórezgései és az 1884-cs hitelválság közé esett. A megyében jobbára csak a nagybirtokok esetében volt megfigyelhető mérsékeltebb gazdasági fejlődés. Somogy megye a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara működési területéhez tartozott. A Kamara 1882. évi jelentése — a régió iparának helyzetét kedvezőtlennek tartva, a töke és a szakképzettség hiányára, az osztrák konkurenciára, az ipartörvény késlekedő reformjára panaszkodva — „gondleljes küszködésről" és „napról-napra tcngödésröl" számolt be. 10 '' A mezőgazdaság irányából pedig az olcsó orosz és amerikai gabona versenye miatt folyton szűkölő búzaexport-lehetőségekről érkeztek panaszok. Ez a kamarai jelentés már a filoxéra feltűnésére is figyelmeztetett. A beszámoló összeállítói szerint a ritkaságok közé tartozott a rendszeres és átgondolt gyümölcstermesztés. Az állattenyésztést felmérő fejezetek pedig nagy teret szenteltek a nem túl kedvező fajtaösszetételnek. 105 103 Met.: X-XI. p. 104 A Pécsi Ker. és Iparkam. 1882: 69-70. p. 105 Uo. 42-48., 53-55. p.
