Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
II. Az egyesületkutatás lehetséges forrásai
Más levéltári fondokat kutatva már az egyesületek működésének történeti hátterét tükröző dokumentumokat is találunk. A főispáni általános és bizalmas iratok közül főleg a Budapest rendőrfőkapitányának küldött évi jelentések juttatnak bennünket kiváló információkhoz. Az alispáni iratokat — időigényességük ellenére —, már csak az 1394/1873. bm. számú rendelet előírta féléves egyleti jelentések miatt is, érdemes szisztematikusan átforgatni. Ahol a jelentések szöveges része is megmaradt, ott további igen értékes adatokhoz juthat a kutató. E kimutatások statisztikai mellékleteivel pedig az időszaki változásokat is figyelemmel lehet kísérni. Somogy vármegye alispánjának irattárában, sajnálatos módon, ezeket a jelentéseket a mozgó alapszámos iktatást következetlenül alkal mázva helyezték el. így kutatásuk meglehetősen nehézkessé vált. Az ügyiratok ilyetén nyomon követése témánk szempontjából azonban egyáltalán nem érdektelen, mert ily módon az alapszabályok engedélyezésének útját is rekonstruálhatjuk és így válnak észrevehetővé a manipulációk, az „aktatologatások", amelyek egyébként nem feltétlenül politikai érdekből fakadtak, hanem bennük csupán a kor bürokratikus gyakorlatát érhetjük tetten. Szintúgy az alispáni iratok őrzik azokat az aktákat, amelyek a múlt század végén elkezdődött ún. népkönyvtár-adományozási akciók keretén belül a kisebb-nagyobb könyvcgyütlesben részesített olvasókörökkel és gazdakörökkel foglalkoznak. A főszolgabírók útján eljuttatott, kérvények elbírálását tartalmazó jelentések ugyanis röviden bemutatták az érintett egyesületeket és azok tagságát. Az alispáni iratok esetleges hiányosságait — mint az sok más téma kapcsán is igaz — a főszolgabírói és a polgármesteri iratokból tudjuk pótolni. Szinten komplementer forrásként használhatjuk az olyan személyek iratait, akik valamely egyesületben fontos tisztet töltöttek be. Esetünkben példának okáért nagy haszonnal lehet forgatni a tanító Szalóky Dániel, az ügyvéd (szabadkőműves) Fekete Gyula, valamint az írószerkesztő Roboz István után hátramaradt levelezéseket, feljegyzéseket. A községi képviselő-testületek jegyzőkönyvei, illetve a vármegyei számvevőségek által összegyűjtött községbírói számadások, valamint ezek modernebb megfelelői, a községi költségvetések és zárszámadások pedig az egyesületek és a helyi közigazgatás vagy, ha úgy tetszik, a helyi hivatalos szféra közti kapcsolatot világítják meg. A látszólag ,,semleges " iratok is segíthetnek az egyesületek egyes településekre gyakorolt hatásának feltárásában. Erre hozhatjuk jó példaként a Balatoni Hajózási Üzemigazgatóság iratanyagát, mert ez a szerv a tó kikötőinek felügyelete során több alkalommal is kapcsolatba került a helyi fürdőegyesületekkel. A Magyar Országos Levéltárban őrzött miniszteriális levéltárak fondjai kitűnően egészítik ki a megyei iratokat. A legfontosabb forrásokat a Belügyminisztérium archívuma tartalmazza. Az általános iratok Pondjában helyezték cl az engedélyezett alapszabályokat és a — sajnálatos módon hiányosan meglévő — féléves alispáni egyleti jelentéseket. Az elnöki és a rezervált irategyüttesek pedig az egyesületek hétköznapi életéről szolgáltatnak jó hasznosítható információkkal. A gazdakörökkel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium anyaga adja meg a szükséges információkat.
